Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 9 — 2. A római perjog az ordo judiciorum megszűnte után. A valódi alkotmányos élet, mely tevékenységre szólítja fel a polgárokat, azon joggal, mely azoknak a kormányzatba befolyását biztosítja, kötelességeket is szab eléjük, melyek a minden valódi alkotmányos szervezetnél nélkülözhetlen önkormányzattal összekötvék. E kötelezettség azonban nem tekintetik teherként mindaddig, míg a polgár e tevékenységét nem mint az államhatalom czéljaira felhasznált eszközt, hanem magát, mint az államkormányzat, vagy igazságszolgáltatás egyes ágaiban működő közeget tekintheti, nem teher ott; hanem mentül több oldalról vétetik igénybe az állampolgárnak a közügyekbeni tevékenysége, annál nagyobb mérvben fokozódik erélye; mert a sok oldalról reá ruházott kötelezettség, mérve azon bizalomnak, melyet polgártársai ruháztak reá, s melynek megfelelni, a haza iránti kötelesség érzete paráncsolja. Az absolut hatalommal kormányzott államokban a polgárok a kormányzatbani részvétből kirekesztvék, s tevékenységük, ha igénybe vétetik is, csak azért szólíttatik fel, hogy megadassék a külszín, mintha a kormány az állampolgárok közreműködését igénybe venné. Ez oka, hogy ott, hol valódi alkotmányosság nincs, hol a polgárok befolyása csak alaki, azoknak, e szerepük érzetében zsibbad munkakedve, s a működést, ott, hol erre felszólíttatnak is, teher gyanánt tekintvén, ettől szabadulni igyekeznek. így volt az Rómában is. A császárság korában a római polgárnak az államkormányzatba való befolyása mindinkább háttérbe szoríttatván, tespedést idézett elő, s azon tér, hol még tevékenységre szólíttatott, terhes kötelesség gyanánt tünt fel előtte. Ilyen volt az igazságszolgáltatás tere is, s míg a classicus korban, az ítélethozatalra felhívott egyének a felhívást legszebb polgártársi bizalomnak tekintvén, annak megfelelni szent kötelességüknek ismerték, a császárság korában kerülték a bíráskodást, s ha megválasztattak is, ennek meg nem felelve, J) az igazságszolgáltatás ez uton tarthatlanná vált. Bai(. Ueber die verschiedene Stellung des Beweisverfalivens im röinischen und deutschen Recht. Arcbiv 38. k. 227 lap.