Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 10 — Ezen körűimén)' volt kétség kivül fő oka, az igazságszolgáltatás olykép történt átalakításának, hogy az egészen a rendes bíróságok kezében öszpontosult. ') Az átalakítás kezdetben nem az eljárás menetének változtatására, lianem csak az eljáró közegek körüli intézkedésre szorítkozott. 2) E részben első lényeges intézkedés 3) Dio-letianus 294. évben kiadott törvénye volt, mely valószínűleg részletesebb szabályokat tartalmazott, melyek közül azonban reánk csak egy Justinianus törvénykönyvébe is felvett töredék maradt,4) mely szerint, valamint a jus, ugy a judicium köréhez tartozott eljárás, a birák kezében öszpontosult, s csak oly esetben, ha maguk eljárni nem képesek, rendelhetnek maguk helyett „pedaneus judex"-eket, kik azonban nemcsak a judicium teendőit végezték; hanem a magistratus eljárása nélkül az ügynek kezdettől végig való ellátása és itéletteli befejezése kezeikben öszpontosult. 5) A tény és jogkérdés, mint a per külön alkatrészei szempontjából tekintve, ezen időszakban tehát változás csak annyiban történt, mennyiben a per mindkét szakában eljáró személy azonos voltának ') Saviyny szerint hozzájárult ehez a görögökkeli sürübb érintkezés mely a római jogtudományra nézve általában belolyással volt. (L. Saviyny. Geschichte des römischen Eeclits im Mittelalter I. k. 24. 1.) Azonban ez inkább az anyagi jog tudományos mivelésére, mint a perjogra lévén kihatással, valószínűbb, hogy a polgári kötelességérzet sülyedése, volt közvetlen oka a nyilvánosság megszüntetésének. a) Eau i. m. 221. lap. 3) A perjog változtatására első jeladás volt a következő rescriptum Imp. Severus et Antonius A. et Valenti Res in judicium deducta non videtur, si tantum postulatio simplex coelebrata sit, vei actionis species ante judicium reo cognita. Inter litem enim contestatam, et editam actionem permultum interest. Lis enim tunc contestata videtur, cum judex per narrationem negotii causam audire coeperit. Edita actio speciem futm-ae litis demonstrat: cum emendari, vei mutari licet, prout edicti perpetui monet auctoritas, vei jus reddentis decernit aequitas. V. ö. Hefter System 382—383. lap. 4) Piacet nobis praesides, de his causis, in quibus quod ipsi non possent cognoscere, antehac pedaneos judices dabant, notionis suae examen adhibere, ita tamen, ut si vei propter occupationes publicas, vei propter causarum multitudinem omnia huiusmodi negotia non poterint cognoscere judicis dandi habeant potestatem, e. c. t. (1. 2. 1. De pedan. judic.) V. ö. Saviyny. Geschichte des römischen Bechts im Mittelalter. I. kötet 102. lap. — Hefter i. m. 284. lap. 5) Puchta. IiKstitutionerj 224—226. lap. Hefter i. m. 384. lap.