Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 166 — mai eljárás szerint is, oly esetben, midőn magánjogi igények eldöntése fenyítő eljárástól föltételeztetik, az utóbbinak az előbbit meg kell előznie, s a fenyítő bíró Ítélete a polgári bíróra dönthetlen alapot (praejudicmm) képez. 1) Hasonló szabály foglaltatott az 1852-ik évi osztrák perrendben is. 2) Angliában hasonlólag kötve van a polgári bíró a fenyítő bíróság ítéletéhez, még ha az felmentő is, mi különben az angol fenyítő eljárás természetéből következik, melyben a károsult mint vádló, tehát mint fél áll a fenyítő perben. 3) Francziaországban, valamint Németország rajnamelléki tartományaiban, — melyekben a franczia eljárás uralkodik, — kimondott elv, hogy a fenyítő bíró határozata döntő hatálylyal bir a polgári bíró Ítéletére nézve is (le criminel emporte le civil) s a bíróságok ezen elvet eljárásaikban következetesen követik is. A szóbeliségen alapuló német perrendek és javaslatok különböző határozatokat tartalmaznak e részben. 4) Legnagyobb részben ugyanis a fenyítő perben hozott Ítéletet a polgári bíróságra is kötelező joghatálylyal ruházzák fel oly esetben, midőn a vádlott bűnösnek mondatott ki, a felmentő Ítélet azonban a polgári bírót az előtte ugyanezen ügyből kifolyólag érvényesített magánjogi igények eldöntésénél nem szabályozta. 5) A hannoverai polgári perrend , ezen kérdésről nem intézkedik. De határozott szabályt tartalmaz a (1870-dik november 8-diki büntető perrend, mely a fenyítő bíróság Ítéleteit a polgári bíróra nézve is kötelezőnek mondja ki azon tények valóságára nézve, melyekért a vádlott fenyítő per utján elitéltetett, de A polg. törvk. rendtartás (1868. évi LIV. t. czikk.) ö §-a szerint ugyanis : »Jogügyek, melyeknek eldöntése a büntető törvények által tiltott cselekvény beszámításától és bebizonyításától feltételeztetik, addig folyamatba nem tehetők, míg azok iránt a bűntető bíróság jogérvényesen nem határozott.« A polgári bíróság mindig praejudiciumként is tekintette a fenyítő bíróság ítéletét. 2) 2. §. b) pont V. ö, Schuster commentar 95 és köv. lap. 3) V. ö. Kraiodi: Uber die Übelstánde, welche aus verschiedenen Beweistheorien für Civil- und Strafsachen enstehen (Archív für die Civil. Praxis XXXVIII. köt. 4. lap. 4) Würtenbergi polg. perrend. 7. §. bajor 823. §. északi német 437. §. átalános német (1866. évi) 308. §. Osztrák büntető perrend 282. §. 5) L. Schaeffer i. h. 0. lap.