Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

167 — csak addig, míg azok ellenkezője a polgári bíróság előtt be nem bizonyíttatik. *) — Tehát a fenyítő ügyben hozott Ítélet nem képez prajudiciumot a polgári bíróra nézve, hanem csak egyszerű bizonyítékot, melynek ellenében az ellenbizonyíték nincs kizárva. Az (1871. évi) átalános német polgári perrend javaslat sem tartalmaz e részben határozott szabályokat, és pedig indokai szerint főleg azért; mert az e részbeni kötelező szabályok felállítása által a szabad bizonyítási elmélet sértetnék meg. 2) Végül a magyar előadói javaslat szerint: a büntető bíróság határozata a polgári bírót a magánjogi igények és követelések megítélésében nem kötelezi. 3) III. Az előadottak folytán azon kérdés megoldása lép előtérbe, havajjon czélszerü-e a fenyítő perbeni Ítéletet a magánjogi igények felett itélő bíróságra is döntő hatálylyal ráhúzni fel, és különösen annak a bizonyítási kötelezettségre nézve is, ós mily mérvű befolyást engedni ? Ezen utóbbi szempontból tekintve a dolgot, mint már az a fönebb előadottakból is kiderült, a vélemények nemcsak azon tekintetben oszlanak meg, hogy átalában praejudicium gyanánt szolgáljon-e a fenyítő biróság Ítélete a polgári eljárásnál, hanem még e főkülönbözetek korlátai között is több vélemény csoportosulások jelentkeznek. Jelesül : 1. Hogy a fenyítő bíróság Ítélete a büntetésre méltó cselekvényből származó magánjogi igények megbírálásánál csak annyivétessék figyelembe, mennyiben azt a fenforgó eset körülményeinél fogva a polgári bíró a magányjogi igények eldöntésénél figyelembe vehetőnek tartja. 4) 2. Hogy a fenyítő bíróság Ítélete a bűnpertől származó magánjogi igények érvényésítése végett indított polgári perben, az ezek alapjául szolgáló büntetésre méltó cselekmény valódiságát J) Hannoverai büntető perrend 46. §. következőleg szól: »\Venn durch ein rechtskráftiges Strafurtheil der Beschuldigte einer Handlung (Unteidaesung) für Schuldig erkaimt, so gilt dasdas ein dieser Handlung für das abgesonderte Civilferfabren, bis zum Oegenbeioeise als erwiesen. 2) Motive zum Entwurfe einer deussch. alig. Civil-Processordnung. 317. lap. 3) I. könyv 1. Czíni. 1. Fejezet 2. 4) Langenbeck : Beweisföhnrng 171. s köv. lap, Endemann: BeVeislehte 11*. s köv, lap. Weber ; Verbindlichkeit ISeweisführung 32. lap.