Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
I. rész: A bizonyítási tan általános része
— 164 — másikra való befolyását illetőleg határozott szabályok nem léteztek. A források azonban arra mégis következtetést engednek, hogy midőn magánjogi kérdések fenyítő eljárás alá tartozó esettel voltak kapcsolatban előbb a fényitő per, mint »causa major« volt eldöntendő. J) Volt-e a fenyítő perben hozott Ítéletnek föltétlenül hatálya a polgári per eldöntésére ? vagy csak egyszerű bizonyítékot képezett? ellenére annak, hogy tekintélyes irók az utóbbi nézetet föltétlenül állíthatni vélik, 2) s ellenére annak, hogy a források egy helye is megerősíteni látszik ebbeli föltevésünket, 3) szemben a forosok idézett tartalmával, eldöntött kérdésnek nem tekinthetem , csakis annyit vélek kimondhatni, hogy az egész római perjog szelleme föltevést valószínűnek tünteti fel a nélkül, hogy az ellenkező lehetőségét kizárná. A római jog későbbi korában sem történtek lényeges változ. zások e részben, de ezen korból mégis léteznek számos adatok? melyek következtetést engednek arra, hogy a fenyitő per a magánjogi kérdések elintézését megelőzte. 4) A középkorban a polgári és a fenyítő per mindinkább eltért, egymástól, az előbbiben a tárgyalási alapelv merev alkalmazása és ') így L. 4. C. 38. »Quoniam civili disceptatione intermissa saepe fit ut prius de crimine judicetur, quod utpote május, merito minori praeferetur ex quo criminalis questio quocunque modo cessaverit, opportet civilem causam, velut ex integro injudicium deductam distingvi, ut finis criminalis negotii ex eo die, quo inter partes fuerit lata sententia initium civili questioni tribuat. És L. 54. D. 5. 1. Per minorem causam majori cognitioni praejudicium fieri non opportet, major enim quaestio, minorem causam ad se trahit. 2) így Langenbeck: Beweisführung 165 —178 lap, Endemann: Beweislehre 115. lap. IVeber: Die Verbindlichkeit zur Beweisfübrung 32 lap. Hefter: System des römischen und deutscben Civilprocesses 148 —150 lap. Wetzel; System des gemeinen deutscben Civilprocesses 115 lap, kiknek nézetébez járul föltétlenül Zislcay is a polgári és fenyítő ügy közötti viszonyról, a Jogtudomán }Ti közlöny 1873-ik évi 10-ik számában foglalt értekezésében. 3) Az L. un. C. 8. 31. §-ban jelesül következők foglaltotnak : »plerisque juris prudentium generaliter definitum est, quoties de re familiari et civilis et criminalis competit, actio utraque licere experiri, sive'prius criminalis, sive civilis actio moveatur, nec si civliiter fuerit actio criminalem posse consummi et similiten a contrario. *) Ihfter: System 149. V. Ö. Schüffcr Über den Einflusz des criminal Urtheils auf den Civilpunct (Archív für die Civil : Praxis XXXXVII. kötet 4. lap.