Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

160 — A kérdés tehát nem az Ítéletnek, mint okmánynak bizonyító ereje, hanem a körül forog, hogy az abban megállapított jogviszonyoknak, vagy tényeknek lehet-e bizonyító ereje más ügyben, mint abban, melyben az Ítélet hozatott. II. Azon alapos és a források tanulmányain alapuló érvelés után, melyeket Endemann műveiben ]) találunk, alig lehet kétségünk arra nézve, hogy a római peres eljárásban az Ítélet, az elintézett ügyre vonatkozó feltétlen jogereje mellett, az abban megállapított tényekre nézve, anyagul szolgálhatot t más ügyekben is. A római perjog elvéből folyik azonban, miszerint azon kérdés eldöntése, hogy mennyiben tulajdoníttatik az egyik ügyben hozott Ítéletnek bizonyító erő másik ügyben, a bíró meggyőződésétől volt föltételezve, és ezen meggyőződését korlátoló szabályokkal, valamint más esetben, úgy ez esetben sem kellett küzdenie. Ezen elv a császárság korában is a legkésőbbi időkig fennállott. -) A középkori doctrinák és az ezen alapon fejlődött perrendek e részben is elveikből következő változást idéztek elő. Az anyagi igazság a polgári perben teljesen háttérbe szoríttatott és helyét az alaki igazság foglalta el. Határozottan kimondott elve volt a polgári perrendnek, hogy a biró ebben formális igazságot szolgáltat, mely elvét a tárgyalási alapelvnek legmerevebb alkalmazása és azon tág tér, melyet az esetlegésségi alapelv a bizonyítási elmélet körében is elfoglalt, a legkirívóbb módon megtestesítette. Hogy ezen elv mellett az, mi egyik perben előadatott, mit a biró az egyik perben foglaltakból tudott, vagy mit az egyik perben hozott ítélet tartalmazott, a másik perben nem volt figyelembe vehető, a dolog természetéből következik. A per sorsa nem az igazság, hanem kiválólag a felek ügyességétől függött, és a legszentebb igazság is elveszhetett, ha a fél bizonyítékait kellő időben felhozni, vagy valamit akkor, midőn a Barna fordítása. V. ö. Stabel: Institutionen des französisclien Civilrechts. A jogerejű ítélet hatályáról részletesen szól »a magyar polgári törvénykönyv »eló'adói javaslata is 248—250. §§-ban. 1) Rechtskraft der Sentenz 1 —17. §. Beweislehre 102. s köv. lap. 2) Enclemami Rechtskraft der Sentenz 17. §.