Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

149 — Az osztrák, valamint a porosz törvényben annál több tévedés merül fel e részben, mert azok szerkesztői azon jogi közvélemény hatásától, mely szerint a bizonyítási kötelezettség szabályozásának a vélelem alapján kell történnie, nem birták magukat felszabadítani; s ennélfogva a bizonyítási kötelezettség szabályozása tekintetéből számos helytelenül, vagy legalább fölösleges vélelmeket állítottak fel. így: valamint az osztrák, úgy a porosz polgári törvénykönyvben a vélelem a jog korlátlan volta mellett harczol, miből a birtok szabadságának, ') teljes és osztatlan voltának 2) vélelme következik. Ilyen a birtok jogszerűségének3) és jóhiszeműségének4) vélelme. Vannak továbbá az osztrák polgári törvénykönyben azon régibb fannak is nyomai, mely szerint, ha valamely tétel mellett nem harczol a vélelem, az ellene harczol,5) sőt a vélelmek összeütközése eseteire is lehet e törvényben találni. G) 9.".. § I.) p. o. hogy a meg nem határozott hitbizománynál az első szülöttség (primogenitura) az ágielsőbbség (majorátus) és ez a kor elsőbbség előtt (Senoriatus) foglal helyet. d) ide számíthatók Jjnger szerint (i. m. 599. lap) a törvény azon rendelkezései is, melyek folytán valamely valóság föltételezendő (Interims Wahrheit) mindaddig, míg annak ellenkezője nem bizonyíttatik be, p. o. hogy a gyermek élve született.— Mi, tekintve a vélelmek határozott fogalmát, azoktól szinte különbözik. Mindezen megkülönböztetéseknek azonban az alaki jog és különösen a bizonyítási eljárásra külön befolyásuk nem nyilvánul, a megkülönböztetés inkább az anj'agi jog tekintetéből bírhat elméleti érdekkel ; miért is e rövid fölemlítést elegendőnek tartottuk. i; Osztrák 324. §. porosz I. 8. 23. §. 2) Osztrák 360. §. porosz I. 8. 22. §. 3) Osztrák (323 — 325. §.) 4) Osztrák 328. §. V. ö. Berger i. m, 91 lap. •) Több ily eset található u. o. 594. 1. 42) jegy alatt. °) Erre is több esetet sorol fel Unger i. m. 595. 1. í2) jegyzet alatt. Az osztrák polg. törvénykönyv a vélelmek egyes esetei: 17. 23. 25. 99. 138. 155. 156. 163. 209, 273. 329. 356. 360. 372. 518- 529. 724. 725. 854. 857. £08. 928. 927—1029. 1030—1033. 1106.1110. 1158. 1023. 1232.1237 1296. 1297. 1415. 1416. 1427. 1428. 1429. 1430. §-ban; a poroszban I. 7. 107 I. 6. 24. 25. I. 4. 64. §. I. 5. 193. 255. I. 21. 8. I. 5. 260. I. 21. 9. I. 6.28. I. 7. 181. I. 15. 41. I. 7. 18. 179. 181. I. 8. 22. 23. 24. I. 19. 14. 28. I. 9. 568. I. 11. 801. 837. 342. I. 11. 1041. 1055. II. 1. 447. I. 16. 133. II. 347. 348. 359. II. 2. 1. 57. II. 2. 245. II. 1. 1104. §-okban soroltatnak elő.