Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

—130 — III. FEJEZET. A bizonyítási kötelezettséget elhárító okok. 1. A köztudomás. A köztudomás — mint a bizonyítás terhét elhárító ok ') — a perrendben fontos szerepkörrel bir, s annak meghatározása körül századokon át sokan, és sokat eredménytelenül fáradoztak. 2) A római jogforrások a köztudomású tényekről, mint a bizonvítási kötelezettséget elhárító okról, nem tartalmaznak határozott rendelkezéseket, 3) mi tekintve, hogy a római jog főlényegét a szabad bizonyítási elmélet képezte, a dolog természetéből folyik; mert a szabad meggyőződésre alapított elméletnél az ily elvont fogalom meghatározások fölöslegesekké válnak. Csak úgy a dolog természetéből és a római nép józan felfogává ból következik 4) azonban, hogy a római perjogban, melynél csakis a szabad meggyőződés szolgált irányadóul oly körülményre, mit mindenki tudott (quod omnes sciunt) bizonyítás nem igényeltetett. ) A glossátorok által a (»notoria«) köztudomású bűntényekre alkalmaztatott, melyek elkövetői azonnal elfogandók. s min den ] en des eljárási formák mellőztével megfenyítendők. 6) 1) Wetzel: System des ordentlichen Civilprocesses 180. s köv. lap. Ende: Beweislehre 72. lap. Ökröss: A polgári törvénykezési rendtart. magyarázata 330. lap. 2) Bayer: Vortrage 718. lap. Endemann: i. h. Y. ö. Osterlok: Lehrbuch des ^emeinen deutsch. ord. Civ. Proc. I. k. 325. 1. 3) Wstzel: i. h. • Bayer: i. m. 718. lap. 5) Endemann: i. m. 74. lap. Langenbeck: Beweisführung 153. lap. — A római jog egyes helyei is erről tesznek tanúságot p. o.... »sicut non semper, ita saepe pnblicis monumentis cujusque rei veritas deprehemlil ui: alias nume rus testium, alias dignitas et auctoritas. alias veluli conaciens fama confirmat rei de qua queritur fidem. V. ö. Zimmem: Reclitsgeschichte 135 fi) Wetzel: i. m. 1. köt. 180. lap.