Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 122 — rint azok valóságának megállapítására épen oly kevéssé lehet szabályokat felállítani, mint lehet szabályozni azt, hogy a mindennapi életben előforduló eseményeket ki, és mikor tartsa valóknak, de nem áll-e ugyanez a bizonyítási kötelezettségre nézve is ? Fentebb kimutattuk az ellenkezőt, példákkal kiséreltük meg annak bebizonyítását, hogy egyik elmélet sem vezet czélra, mindegyik következetlenségbe jut, s gyakran egyik alkalmazása épen úgy sérti az anyagi igazságot, mint a másiké. Épen úgy sérti, mint a bizonyítékok törvényszerű szabályokhoz kötött mérlegezése; mert amott az élet épen úgy meghazudtolja minden abstract theoria felállításának lehetőségét, mint emitt. A bizony ttási kötelezettség törvényes szabályokhoz kötött meghatározására nézve egyik főindok, hogy eltörlése által a jogbiztonság sértetnék meg. a) Ez azonban ép oly kevéssé áll, mint az, hogy a bizonyítási kötelezettség törvényes szabályokhoz kötött meghatározása teljes biztosságot nyújtana, ellenkezőleg épen ott, hol a törvényes szabályok alkalmazása legtöbb nehézsségekbe botlik, tűnik fel legfényesebben a szabad elmélet a maga nagyszerűségében. Kétségtelen, hogy a törvényes elmélet minden gyengeségei akkor tárulnak fel legkirívóbban, midőn a kifogás, ellenmondás, s tekintve korlátolt beismerés közötti különbségek meghatározása forog szóban. Itt tűnik ki legnyíltabban, hogy a súly, az anyagi igazságtól eltekintve, egyedül az alakra van fektetve; itt tűnik ki legmeggyőzőbben, hogy ily elmélet a szabad bizonyítási rendszerrel egy kalap alatt meg nem fér. E mellett itt tűnik ki a rendszer bizonytalansága is. Fentebb példákkal mutattuk ki, hogy egy s ugyanazon esetben mily különböző eredményre jutottak az állítólagos jogbiztonságot nyújtó theoria hívei, midőn a logica valódi indokaitól eltekintve az alaki kellékekre alapították érvelésüket. A bizonyítási kötelezettség szabad meghatározása, a tárgyalás és bizonyítási eljárás összbenyomása alapján ezen esetben üli legszebb diadalát. Vegyük fel a fönebb felhozott azon példát, melyben alperes kölcsön czímen felvett bizonyos összegért bepereltetvén, az összeg felvételét elismeri, de azt ajándékozottnak lenni állítja. Láttuk fönebb a törvényes elmélet híveinek különböző megoldását e concret esetre vonatkozólag, lássuk, mit tenne e részben a szabad elmélet ? A bizoa) Bar: Beckt und Beweis im Civilprocess 37. 1.