Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 120 — nyitani ? mellékessé teszi. Ha bármely fél állít valamit, a bíró erre való bizonyítékát kérheti, sőt a fél önként is kilép ezzel a helyett, hogy — mint ma — a felett folynak a vita, hogy kit terhel egy vagy más kérdésben a bizonyítási kötelezettség. A felek érdeke nem a tagadásra, vagy más hallgatag beismerésének constatálására, hanem az igazság kiderítésére, vagy legalább oda irányul, hogy ügyének igazságáról észszerű indokok, s ne alakiságok felhasználása által igyekezzék a bírót meggyőzni. Ily körülmények között a tények bizonyítékokkal támogattatnak, s gyakran meg sem állapítható biztosan : a bizonyíték melyik féltől származott. ]) A tárgyalás ekként közös közreműködés mellett befejeztetvén, s a kész bizonyítékok előterjesztetvén, a nem kész bizonyítékok pedig felhivatván a bíró szabad meggyőződése szerint, az egész tárgyalás eredménye alapján határozza meg: mi ismertetett be, s tekintendő valónak ? és mi igényel bizonyítékot ? A bizonyítási eljárást, s tekintve a döntő körülményekre felhívott bizonyítékok felvételét elrendeli a nélkül, hogy a bizonyítási kötelezettség felett határozna. A bizonyítási eljárás befejezte után, a bizonyítékok magával a tárgyalással, egy befejezett egészet képeznek. Ezen egésznek öszbenyomása, ezen egészből vont okszerű következtetésnek kell a bíró Ítélet alapjául szolgálni. Oly eljárásban, hol nem a bizonyítási kötelezettség felett foly a harcz, hol a bíró is felhvihatja a felet bizonyítékai előterjesztésére, abban, hogy utólag állapíttatik meg az, hogy kinek hátrányára szolgál valamely nem bizonyított tény, épen oly kevés veszedelem származik az igazságszolgáltatásra, mint abból, hogy a tanúk száma a teljes bizonyosság megállapítására nem lévén kimondva, a fél nem tud^a, öt vagy tíz tanút hívjon-e fel igazságának bebizonyítására. Ellenkezőleg, a bizonyítási kötelezettségnek alaki szabályok szerinti meghatározása fogná a materialis igazságtól a formalitás felé terelni a felek harczát. Ha az egész perbeli eredmény egy egésznek tekintetik, abból csakis egyenlő alapelvek szerint vonható ki az eredmény. Az ellenkező eljárás visszásságot szülne. Ascher : Die Beweislehre im Entwurfe der österreich. Civil ProcessOrdnung.