Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 106 és körülmények között csak is eg} inás esemény történhetett. Tehát nem egy valóban megtörtént § számtalan dolgok megtörténtének lehetősége áll szemben egymással, hanem mindig csak egy bizonyos tény valósága felett folyik a vita, állítás és tagadás tökéletesen egyenlő helyzetben állanak szemben egymással, s ennélfogva: egyiknek sem lehet igénye több valószínűségre, mint ;i másiknak. A felállított alapon egyik fél puszta tagadását, ha egyszersmind elő nem adja. hogy a tagadott tény helyett mily esemény történt, a tagadó igazságszeretete elleni vélelemre lehetne fölhasználni oly esetben, midőn annak a dolog valódi mibenlétét kitudni módjában volt. 1) III. Ezek szerint a két első elméletnek kiindulási pontja téves lévén, fenmarad még az uralkodó elmélet, s vele azon kérdés eldöntése, ha vájjon az uralkodó elmélet alapelve nyújt-e kel ló támpontot a bizonyítási kötelezettség szabályozására. Látszólag ezen elmélet legészszerübb alapon nyugszik : mert elvontan tekintve a dolgot, csakugyan legigazságosabbnak tűnik fel, hogy a ki keresetet indít, ennek alapját, s illetőleg az ennek alapjául szolgáló igényt, s viszont a ki az igény létrejöttét, fennállását, vagy ér vényét kétségbe vonja, ebbeli előadását bebizonyítani tartozzék. Ámde az elmélet alapelve nem nyert; mert nem nyerhetett érvényt a gyakorlati alkalmazásban. Maga az elmélet is kénytelen beismerni, hogy alapelve mereven nem alkalmazható ; hanem hogy annak mikénti alkalmazás,! magyarázatot igényel. Tagadhatlan ugyanis, hogy a kereseti igényt az annak alapjául szolgáló jogügylet érvényes létrejötte képezi, az uralkodó tan elveinek következetes alkalmazása mellett tehát nem volna más kérdés, mint az. hogy az anyagi jog mily kellékeket ír elő valamely jogügylet érvényes létrejöttére nézve ? s miután a kereset alapját ez képezi, felperes által lenne bebizonyítandó, tehát a szerződésnél nemcsak annak létrejötte, hanem a szerződő felek képessége és az akaratnyilvánítás szabadsága is: mert esakis akkor, ha a szerződés mindezen kellékekkel bir szolgálhat igény alapjául, s ha e kellékek ') Hrftei : i.m, 227. I. V. ö. Laugenhech. i. m. 266. I. Unger : System 557 )ap. lti. jegyzet alatt.