Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 105 — feltételét képezheti. J) valamely dolog meg nem történte, vagy valamely esemény be nem következte (non factum) tehát jogi szempontból nem tekinthető »semmi«-nek, mihelyt attól valamely jogviszony érvénye tétetik függővé: az esemény be nem következte a jogviszony alapjává, s igy jogi szempontból »valami«-vé lesz. '-) Ha tehát valamely esemény be nem következte valamely jogviszony alapjául szolgálhat, s annak lényeges alkatrészét képezheti ez által a kereset, ellenbeszéd vagy a többi periratok lényeges alkatrészévé, illetőleg a peres felek által vitatott jog alapjává válik, tehát az által bizonyítandó, ki jogát e nemleges tényből származtatja, valamely tény, vagy állapot nem léte, vagy be nem következte épen annyira lehetséges, mint annak megtörténte, a birónak tehát sem egyik, sem másik állapotot sem szabad vélelmeznie. 3) A másik elméletnek, mely a valószinűségre alapítva védi a fönebbi tant, s mely kiváló képviselőjét Bizyben találta, fel, igen tekintélyes ezáiölója akadt Hefterben, 4) kinek érvelését követik lényegileg az elmélet többi ezáfolói is. Tagadhatatlan, hogy az érvek helyessége kétségbe alig vonható. Rizy elméletben főleg azt tévesztette szem elől, hogy a jogviszonyoknál hely és időre nézve meghatározott eseményekről van szó s ennélfogva minden tagadás rendszerint állítást, s az állítás viszont tagadást feglal magában. Ha tehát egyik részről valamely esemény bekövetkezte, vagy be nem következte állíttatik, s a másik részről az tagadtatik, a tagadásban nem »semmi «-ség, vagy is minden idő és tér hiánya foglaltatik, sem nem állíttatik a minden lehető ellenkező események bekövetkezte; — mert a két ellenkező állítás, illetőleg az állítás, és az ez ellen irányzott tagadás egymás mellett fenn nem állhat, hanem a tagadás mindig c^ak állítása annak, hogy más helyzet létezik, mint a melyet az ellenfél érvényest teni kiván. A helyett, mit az egyik fél bizonyos helyen és meghatározott körülmények között megtörténtnek lenni állít, azon helyen, időben ') Langenbeck: i. m. 253. lap. 2) Linde : Zeitschrift für civil Recht und Pvocess J. kötet 99. lap. 3) Langeutieck : i. m. 253. V. ö. Geusler : i. m. (Archív für die civil. Praxis I. köt. 256. s köv. lap. *) Hefter: Znsütze zu Webevs Verbindlichkeil zur Beweisführung 226. s köv,lapon,