Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 105 — feltételét képezheti. J) valamely dolog meg nem történte, vagy vala­mely esemény be nem következte (non factum) tehát jogi szempont­ból nem tekinthető »semmi«-nek, mihelyt attól valamely jogviszony érvénye tétetik függővé: az esemény be nem következte a jogviszony alapjává, s igy jogi szempontból »valami«-vé lesz. '-) Ha tehát vala­mely esemény be nem következte valamely jogviszony alapjául szol­gálhat, s annak lényeges alkatrészét képezheti ez által a kereset, ellenbeszéd vagy a többi periratok lényeges alkatrészévé, illetőleg a peres felek által vitatott jog alapjává válik, tehát az által bizo­nyítandó, ki jogát e nemleges tényből származtatja, valamely tény, vagy állapot nem léte, vagy be nem következte épen annyira lehet­séges, mint annak megtörténte, a birónak tehát sem egyik, sem másik állapotot sem szabad vélelmeznie. 3) A másik elméletnek, mely a valószinűségre alapítva védi a fönebbi tant, s mely kiváló képviselőjét Bizyben találta, fel, igen tekintélyes ezáiölója akadt Hefterben, 4) kinek érvelését követik lényegileg az elmélet többi ezáfolói is. Tagadhatatlan, hogy az ér­vek helyessége kétségbe alig vonható. Rizy elméletben főleg azt tévesztette szem elől, hogy a jog­viszonyoknál hely és időre nézve meghatározott eseményekről van szó s ennélfogva minden tagadás rendszerint állítást, s az állítás viszont tagadást feglal magában. Ha tehát egyik részről valamely esemény bekövetkezte, vagy be nem következte állíttatik, s a másik részről az tagadtatik, a tagadásban nem »semmi «-ség, vagy is min­den idő és tér hiánya foglaltatik, sem nem állíttatik a minden le­hető ellenkező események bekövetkezte; — mert a két ellenkező állítás, illetőleg az állítás, és az ez ellen irányzott tagadás egymás mellett fenn nem állhat, hanem a tagadás mindig c^ak állítása annak, hogy más helyzet létezik, mint a melyet az ellenfél érvényest teni kiván. A helyett, mit az egyik fél bizonyos helyen és meghatározott körülmények között megtörténtnek lenni állít, azon helyen, időben ') Langenbeck: i. m. 253. lap. 2) Linde : Zeitschrift für civil Recht und Pvocess J. kötet 99. lap. 3) Langeutieck : i. m. 253. V. ö. Geusler : i. m. (Archív für die civil. Praxis I. köt. 256. s köv. lap. *) Hefter: Znsütze zu Webevs Verbindlichkeil zur Beweisführung 226. s köv,lapon,

Next

/
Thumbnails
Contents