Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

76 lyezve, midőn szomszédainknál is hasonló jogok őrzésére hivatott kormány létezend. Azonfelül örültek az osztrák nép üdvének, a szomszédi kapocsnál fogva, melly az imént múlt napokban Bécsben mind két oldalról kölcsönös ragaszkodás érzelmei által megszilárditatott. Nem látták át, hogy maga a név, az azt viselőnek hű akarata nélkül nem egyébb, mint hazug csáb, s hogy Colloredo, Fiquelmont. s más örökös ellenségei a szabadságnak, kik az osztrák állitólagos felelős ministeriumban öszveállottak, ez álarczot csak azért húzták fel, hogy alatta annál biztosabban működhessenek lelkeikből kiirthatlan czéljaik, s a történtek miatti boszuvágyaik érdekében. Mint későbbi események tanusiták, Pillersdorf volt ez osztrák minist eriumban az egyetlen, ki némi őszinteséggel lépett uj hivatalába. Egyébiránt Pozsonyban az osztrák ministerium kinevezése óta a magyar kormánynak minden ágábani függetlensége még inkább tekintetett műlhatlan feltételnek, mint az előtt, mert természetes volt, hogy ha a többi országait önhatalommal kormányzó Fejedelem irányában is e kivánat felállitva lőn, a jelen körülmények közt attól elállni nem lehetne a nélkül, hogy Magyarország nem királya, hanem egy más ország irányában vállalna el alárendeltséget, mi a nemzet önérzetével soha nem férne öszve. Martius 20., 21., 22. és 23. napjain mind a két házban sűrű ülések tartattak, mellyekben az országgyűlés nyilatkozata szerint annak eloszlása előtt műlhatlanul hozandóknak kijelentett törvények erélyesen és kitűrő munkássággal a vélemények csekély különbsége mellett tárgyaltattak és elkészítettek. Egyik jelesebb volt közttök az évenkénti országgyűlésről szólló. A követek három évre választása, — a törvények minden országgyűlés végén a király általi szentesitése. — az évi öszveülések közti időköznek legfeljebb hat hóra terjedhetése; — az alsó ház elnökének a képviselőház általi választása, — mindannyi biztositékai voltak az alkotmánynak. Batthiánynak legelső ministeri törvényjavaslata a hitel intézetet illeté. E javaslat azonban az intézet részletes kidolgozását az uj kormányra bizta, melly ebbeli terveit a jövő országgyűlésnek vala bemutatandó. — a miként az országgyűlés e vég napjaiban máskép nem is történhetett. Lényeges a javaslatban csak az volt, hogy az országgyűlés az intézet felállítására fél millió forintot rendelt.