Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

77 E törvényjavaslat sürgetőnek tartatott az úrbér teljes megszüntetése által vagyonviszonyaikban megingatott földbirtokosok kedélyeinek megnyugtatása miatt. A városi törvényjavaslatból az átalános népképviselet felállításának következtében az országgyűlési szavazat kérdését illető pontok kivétetvén, annak maradványaiból keletkezett a városok beligazgatási szerkezetét szabályozó törvény, mellyből a főpolgármesteri hivatal eszméje, két országgyűlésen annyi viták tárgya, kihagyatott, az egész rendezet a municipalis jog elveire alapíttatván. A választási jog bár censusra, de mind a mellett széles alapra fektettetett, a valláskülönbségre minden tekintet nélkül. Ez utósó záradék szerencsétlen jelenetnek oka, vagy valószínűleg ürügye volt. Akkor midőn az országgyűlés a nép teljes jogegyenlőségének szent művén fáradozott, a vakhit és szűkkeblűség által felizgatott előítélet felemelte rút fejét. Pozsonyban a honatyák szeme láttára bőszült népcsoport támadta meg 19. és 20-án estve a zsidók lakjait, rombolásokat tőn s személyeket is vad bántalommal illetett. Fegyveres erőt kellett a barbárság megfékezésére használni, melly feladatban főleg az országgyűlési iffjuság bátorságának s emberszeretetének dicső jeleit adá, mint nemzetőrségi osztály rendhelyreállíttó tényezőül lépvén fel. De fájdalom ezen kihágásokon kívül más alakban is kitört a zsidók elleni ellenszenv. A pozsonyi lakosok között találkoztak, kik nem rettentek vissza a szabadságot első vele élésben embertársaik elnyomásának eszközévé alacsonyítani. Gyülekezetet tartottak, mellyben a zsidók régi városnegyedükre visszaszorítását, a házaló kereskedéstől eltiltását határozták s több ily szellemű végzéseket hoztak. E jelenetek keserű fájdalommal töltöttek el minden emberbarátot, s kétségtelenül a Pozsonyi lakosság nemesebben gondolkodó nagyobb részét. Az országgyűlés fennen hirdeté kárhozatát a bűnös tényre, de a nyilatkozott ellenszenvnek hatása alatt kitörlé a városi törvényből a vallás külömbségét választási jogbani akadályul nem ismerő záradékot, s helyébe aftörvényesen bévett vallások régi kijelentését fogadá el, az e tárgybani igazság kiszolgáltatását a következő országgyűlésnek hagyván hátra. A helyett a zsidókról egy törvény készült, melly belállapotjok megvizsgálását s az eredménynek a jövő ország-