Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

74 tesités elveit kijelöltetni kívánták, — ő pedig e kérdés mellőzését s az ország nyugalmára szükséges országgyűlési uj nyilatkozatnak, mellyet a ház ez ülésben elfogadott, a főrendek általi elfogadását s az országba szétküldését siettetni kérte. Azonfelől Pestre a kedélyek csillapítása végett országos küldöttség rendeltetett, ezen nyilatkozatnak személyes tolmácsolására. A főrendek minden kérdésben megadák hozzájárulásokat. A Főpapok, s közttök első helyen Lonovics, Pudnyánszky. vetélkedve mondtak le a haza oltárán a majd ezer év óta az egyház által bírt tizedjogról; viszont a kívánat, miszerint az ország a tized elvesztésével létezési eszközeitől megfosztott kissebb rendű papságról gondoskodjék, minden oldalról méltánylattal fogadtatott. Martius 19-én a Nádor reggel elegyes ülésben jelentést tőn a küldöttség Bécsbeni eljárásáról. Batthiányt, mint Ministerelnököt az országgyűlésnek bemutatá. Ezt isteni tisztelet követé a székes egyházban, a visszaszerzett magyar szabadság megünneplésére, s az Isten áldásának reá kérésére. Az alsó ház ülésében pedig elfogadtaték a Martius 15-iki kéreménypontokat meghozott Pesti küldöttség. E rendkívüli megtiszteltetést Kossuth közbevetése szerzé meg a küldöttségnek. Szónoka, Hajnik Pál, szerényen, s hódolattal teljes szavakban terjeszté elő küldőinek hazafias kívánatait. Atadá egyszersmind a Pesti tudomány egyetemnek, a tanulóktól indítványozott, s a tanárok által is elfogadott kéreményét, mellyben e hazai intézetnek a bécsi egyetem befolyása alóli felszabadítása s a tanítási rendszernek a szabadság elveihez alkalmazása kéretett. A ház nevében maga Kossuth válaszolt. Ki emelé a Főváros rokonszenvét, melly ugyan azon tárgyok kívánatára vezérlé. mellyeket az országgyűlés már feladatául tűzött ki, s dicsérettel emlité a szabadság kifejtésére nélkülözhetlen rend fentartására tanúsított készségét. De legyen azért, mivel megczáfolni akarta a véleményt, mintha az országgyűlés, sikerrel koszorúzott cselekvéseire rugót a pesti mozgalomtól nyert, vagy azért, hogy jövendőbe elejét vegye az országgyűlési működés felülszárnyalásának a főváros mozgalmai által, Kossuth egyszersmind komoly, majdnem kemény szavakat intézett a küldöttséghez, kifejezvén azon reményét, miszerint Pest méltányolni