Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

27 zék őszinteségi kötelességének ismerte kifejezni háláját a király által a Nemzetnek November 12-én nyújtott kettős öröm felett, de ügyének elárulása nélkül nem tehette azt, hogy a bécsi kormánynak Európa ügyeibeni absolutisticus befolyását Ma gyarország megelégedett állapotának felmutatásával növelni segitse, midőn e megelégepés tettleg nem létezett. S miután az átalakulás, a reform, a haladás már mind a két párt nyilatkozatiban egyiránt használt szavakká váltak, a kormány utósó időbeli cselekvéseiben azonban a szabadsággal s az ország önállóságával ellenkező irány kézzel fogható volt, az ellenzéknek le kellett rántania e dolgok álarczát, s véget vetnie annak, hogy a bécsi absolut hatalom hazánkban terjesztése, & abbani felolvasztásunkra vezető intézkedések életbe léptetése a haladás bélyege alatt folytattassék. Ki kellett mondania, hogy a haladási iránynak a nemzet előtt más értelme van, mint a melly a kormány tetteiből világlik ki. S mind ezt néni lehetett a legújabb korszak eseményeinek idézése nélkül tenni, mert az eredményre mi sikerrel hivatkoznék, a nélkül hogy az eredmény okát nevezné meg. így lévén alapban eltérő az ellenzék nézete a válasz miképi szerkezete felett a másik pártétól, Kossuth inditványa egészen elleninditvány volt, s a két nézet bármi középárnyéklatban összeegyeztetése merőben lehetettlen dolog. Nem követhetjük Kossuthot beszédének egész tartalmában, s ugy hisszük, az általa kivánt válasznak jellemét eléggé deríti fel magyarázata, mi szerint ő e válaszban nem akart egyes teendők felől értekezni, nem sérelmi panaszokat okadatolni; mit ő akart, az őszinte nyilvánítása azon véleménynek, mellyben a törvényhozás a haza viszonyairól s a kormány cselekvéseiről van. Javaslatának lényege volt, hálás megismerése a Fejedelem November 12-iki kettős érdemének, — a királyi előadások felvételére a törvényhozás készségének, de egyszersmind e czélbani haladás akadályainak kifejtése^ melly akadályok főleg abban pontosulnak öszve, hogy az ország önállóságát biztosító törvény (1790—10.) nem valóság, s hogy a kormány legujjabbi intézkedéseiben (administratori rendszer s. t. b.) az alkotmány mellőzésének, s önkényes hatalom terjesztésének törekvései mutatkoznak. Mind ezen