Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

28 nehézségek pedig azért léteznek, mert a birodalmi kormány az alkotmányossággal ellenkező természetű lévén, hatásában is ellenkező czélt követ. A két indítvány felett velős és hosszas tanácskozás nyílott meg. Az ellenzék tagjainak indító okai az Austriai kormánytól függetlenül kormányzó igazgatás joga mint tengely körül forogtak; Pázmándy volt az első, ki beszédében határozottan kimondotta: J3jogy_MagyLar.Qrszágot saját felelős Ministerek kinevezése nyugtathatja meg csak. A reform kérdéseire nézve vetélkedve fejtegették a magyar nemesség készségét, eddig szabadalom képen birt jogait a néppel megosztani. A conservativek a reformkérdések iránt nyilatkozott vágyaknak nem szegültek ellen, de annál erősebben vívtak a kormány összes politicájának megtámadása s leginkább ama sérelmeknek a felírásban megemlítése ellen, a mellyek miatti vád az ókori cancellárra nehézkedett. Mi előadásaikban a nemzeti párt érzelmeit leginkább sértette, az az úgynevezett birodalmi egység általok elfogadott eszméjének fejtegetése volt. Mi lesz hát Magyarország egységéből, ha a német szövetséghez tartozó Austriai tartományok és e Magyarország mind egy lesz? kiáltott fel Lónyay Grábor tartalmas előterjesztésében? Középutra tért a két párt között Gróf Széchenyi s átalánosságban az egyes tények előszámlálása nélkül, és enyhébb modorban megérintvén javaslatában a legujjabb sérelmeket is, legtöbb nyomatékkal az országgyűlés évenként Pestre leendő öszvehivását emelte ki, mint a mi által szerinte nemcsak a multak orvosoltatnának, hanem a jövendőben lehető törvénytelenségek is megakadályoztatnának. Végre a széles discussiónak november 27-én szavazás vetett véget, Pest- és miután Somsich a magáét vissza vette Mosony (Széchenyi) indítványa köztt. A többség Kossuth indítványát fogadta el. A válaszfelirást Szentkirályi szerkesztette, melly munka rövid, de szabatos s a discussio lényegét kimerítő volta miatt közönségesen a legsikerültebb iratnak ismertetett el. Foglalatja következő: »Fölségednek ezen országgyűlésre egybehívott hűséges Karai és Rendéi: örömmel és a siker buzdító reményével nyulunk a törvényhozási terhes munkához.«