Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

404 Botoson maradt, hova az előtt való estve tette volt főhadiszállását. 15-én hallotta a jarkováczi ágyúzást, de korán sem sejtvén, hogy Knicsanin kitakarodott Tomasováczról, Botosról, mely falut katonái tapasztalt áruló cselekedetei miatt előbb felgyújtották, seregével Tomasovácz alá sietett, hogy azt bármi áron ostrommal vegye be s aztán a Damjanicscsal harczoló ellenség hátába üssön. De bámulatára a tomasováczi sánczokat üresen, s két használható ágyú kivételével minden hadszereitől megfosztottan és a hidat és a sátrakat lángba borulva találta. Megparancsolván tehát Appel őrnagynak, hogy a Temesen levő hidat végkép fölégesse és a sánczokat lerombolja, minek végbe vitelekor Tomasovácz belső része is felgyújtatott, — maga a fővezér serege nagyjával Damjanics felé indult s vele Neuzina és Jarkovácz között egyesült. Meglehet Tomasovácz ostrommal bevétele sokkal több véráldozatba került volna, mint mennyibe annak lerombolását követett alibunári és jarkováczi csaták kerültek! Az ősz óta rettentő hirre vergődött sánczfészek megsemmisítése nagy megelégedéssel üdvözöltetett a bánsági magyar közönségtől, mely a győztes seregtől most még nagyobb tetteket várt. 27. §. Máriássy 0-Aradon tovább is régi két feladata által volt elfoglalva: egyfelől a várat féken tartani, más felől a minduntalan háborgó oláhokat rendre szorítani. A szerencse, mely Pétskán és Kisfaludon fegyvereinek kedvező volt, az óta nem mosolygott többé reá. November 10-én és 11-én Berger O-Aradot ismét dühösen ágyuztatta, a bombák több házat roskadtattak le, az utczákon egy asszonyt és egy önkéntest megöltek, s két gyermeket megsebesítettek. Máriássy 11-én tettetett megtámadás által a várbelieket sikra kicsalni törekedett, de czélja nem teljesült, s még azon nap 800 emberrel Vingára nyomult, az utolsó hirei szerint Merczifalván tanyázott Nagy Sándorral egyesülendő. De Nagy Sándor folyton feléje nem mehetett, az elvesztett Knézi ütközet után pedig Bilét-Jétsai vonalára vissza húzódván, Máriássyval nem csak nem egyesülhetett, hanem a velei öszveköttetést is kéntelen volt feladni. Máriássy Vingáról Lippa felé vette útját az azon vidéken uradalmi birtokokat prédáló oláhok meg fékezése végett. Az ő vezéri műveleteiben ez időtől fogva egymást ért