Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

1 8 nagy ész. okokban találékony filozófiai fő. s mint jegyző ünnepelt ember volt. Szemere mint széles tudományú s művészi szónok, Pázmándy mind a haza történetében s törvénykönyveben, mind az európai politicai dolgokban ritka jártasságával, nem csak társaik közt nevezetességek voltak, hanem Európa bár melly parlamentjében jeles szerepet vittek volna. A három közzül Szentkirályinak nevezetessége vesztett Kossuth megjelenése által az országgyűlésen legkevesebbet. Mély okoskodási modora, s metsző logicája. mellyel az ellenfél állításait egyről egyre öszve morzsolá, megtartá érdekességét Kossuth nagyszerű beszédei mellett is, úgy, hogy noha ketten egy megyének követei valának, s közönségesen mindkét követnek egy tárgyban fölszóllamlása visszatetszett, a pestmegyei követek legtöbb tárgyban mindketten szóllottak. s mégis Szentkirályi beszéde követtársa felszóllamlása után is nem vesztett semmit. Pázmándy komolyságával nyomatékot tudott szerezni magának Kossuth a követek közül egynek véleményét sem méltatta olly figyelemre, mint az övét, s a tárgyok felvétele előtt rendesen vele értekezett. Szemere magába zártabb volt mindnyájánál, véleménye nehezen s csak legkésőbben volt tudható. Az ellenfél vezetői: Somsich és]Babarczy. mind a kettő előkelő tehetség, multjokra nézve és modorban különbözők egymással. Somsich, mielőtt az 1843. évi országgyűlésen lépett fel, megyei pályáját az ellenzék soraiban futotta; Babarczy mindig a kormánypárthoz tartozott. Mint szónok amaz ügvesebb és pártjának hasznosabb, mivel előadásának simasága s az ellenzék irányában ollykor kedvkereső hangulata által a kevésbé kifejezett színezetűek között szavazatokat nyert, emez erősebb czáfoló s mélyebb itéletü, de kitörő, sokszor epés. És a két párt között, vagy talán felettök állott Széchenyi, kinek követsége maga egy esemény volt. Azon érzetek, mellyek őt Kossuth hírlapi működése ellen biráló s majd ostromló szerepre ösztönzötték, vezették őt a követi padra is. Kossuthot követte ide, hogy e téren működését ellenőrködésével kisérje. Voltak, kik kisszerüséget találtak ez elhatározásában. Mi ellenkezőleg szilárdságot találunk benne. Mert Széchenyi, kinek lelke Magyarországért élt, ki tudta ösmerni a küzdhelyet.