Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

375 helyszínén s 6 fő czinkost halálra ítéltetett és kivégeztetett. De midőn a bajt eképen lecsillapitottnak gondolták, a lázitási métely távol helyről nyert váratlan táperőt. Ugyan is Riedl nevü császári őrnagy Erdélyből Soborsinnál és Butyinnál Arad megyébe tört be, 2 század gyalog, és 2 század székely huszárokon kivül (megjegyezzük, hogy a székely huszárezred két százada mindig oláhokból állott) 8000 dühös erdélyi oláhból állott csoportot vezetvén. Gál hallván az uj ellenség betörését, azonnal elébe indult, de Riedl tetemes számú csoportjával tanácsosabbnak tartotta vissza húzódni Erdélybe. Ezzel Gál meg nem elégedett, hanem Boczkóval együtt tovább haladtak Riedl nyomába s Erdélybe benyomulván, minden helységben, hol zavargásra akadtak, a rögtön bíróságot felállították. Gál Zaláiul .Megyében, hol az oláhok sok pusztítást vittek végbe, Kőrösbányáig folytatta útját, útközben Jószáshelyen 4 fő czinkost felakasztatott, az ellenszegült falvakat, mint Guravoj, Dunbrava, Acsucza és Acsova, elpusztította, s a nevezett Guravoj alatt Janku mintegy 4000 főnyi népét szétriasztotta. — Végre Kőrösbányán a fogoly magyarokat kiszabadította. Miután igy a magyar haza ellenségeit megrettentette, November 10-én diadalmasan vissza tért O Aradra. 9. §. Temesvár és Arad elszakadása a bácsi táborra közvetlenül káros befolyást nem gyakorolt, sőt Péterváradnak az Oct. 3-iki Atanifestum után is megőrzött hűsége a bácsi tábor erejét felemelte. Blagoevich altábornagy a Manifestum félretételét nem merte saját felelősségére vállalni, s azért azt a várőrség előtt felolvastatta, mire a derék Don Miguel és Este czi edekbeli katonák közakarattal kijelentették, hogy nem vetik magokat a manifestum rendeletei alá s az ország részén maradnak. October 20—22-én vagy 3000 magyar nemzetőr vonult be a várba, daczára Henczy várparancsnok boszonkodásának, ki nem rendes katonaságnak a várba bebocsátását hadi szabály által tiltott dolognak állította, s ez okból a vár kapuit a nemzetőrök előtt bezáratni kívánta, de e szándéka végrehajtásában több magyar tiszt által meg gátoltatott. Ez esemény uj erőt öntvén a magyar elembe Péterváradon, Blagoevich Xov. 2-án az egész őrség zászlóit nemzeti szinüekkel cseréltette fel. Állott pedig az őrség akkor 2 zászlóalj Don Miguel,