Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

15 elérve fogott lenni egyesülésök, s e két férfi öszveliangzásban működése Isten tudja, mennyivel tette volna biztosabbá a magyarországi átalakulás menetét. A közvetlen győzelem Kossuthé volt: a népszerűség az ő zászlójához maradt csatolva; és a parlamentáris ellenzék mindinkább az ő jelszavait fogadá el. Nem hagyjuk említetlenűl Kossuth mint hirlapiró viszonyait a parlamentáris ellenzékkel. Az 1843. országgyűlés elején e viszonyokat tellyes öszvehangzás jellemzé. De midőn a Horváthországi követek diákul beszélhetését tettleg gátló határozattól a követi tábla elállott, Kossuth nem a határozatnak belérdeme, hanem a követi kar erkölcsi erejének szerinte azon elállás által történt megcsonkítása miatt, ez elállást rosszallotta. A Pesti Hirlapban: »Kiábrándulás« czímű czikkelyben kimondta csalódását azon hitében, hogy a nemzet átalakulása parlamentáris uton történhetik, s az egyesületi tért egyetlen czélra vezető útnak jelentette ki. E lépésére feszültség következett közte s az ellenzék vezetői közt. Az országgyűlés végén az ellenzék tettleg igazat adott neki, midőn az ország érdekeinek leghatályosabb védelemeszközét a védegyletben kereste, s annak vezetésére Kossuthot hivta meg. így láttuk Kossuth munkásságát s hatását három különiböző téren ugyan azon időben elterjedni, a nyilvános élet, a hirlap és az egyleti működés téréin. Mint Pestmegye első szónoka 1841. óta e megye közgyűléseinek nem csak irányt adott, hanem parlamentáris jeles harczai által, mellyek között a Desseöffy Auréllal vivott 4 legnagyszerűbb volt, olly fényt szerzett, hogy a Pesti gyűlések az országgyűlésiekkel vetélkedhettek. Hirlapirói pályája 1844-ben váratlan akadályokkal találkozva megszűnt. — Kicsiny nehézségek merültek föl a szerkesztő, s a lap kiadója között. Kossuth az abból támadt megszakadását lapirásának ideiglenesnek tartotta, s könnyűnek hitte uj laprai engedély megnyerését, vagy ha az nem eszközöltethettnék, a már létező lapok valamellyikének megvételét. »Bőségében vagyok a lapoknak«, mondá. De csalódott. Aziránti lépéseiben sikert nem nyervén, hamar látta, hogy titkos kéz dolgozik szándéka meggátlásában. A Nádorhoz ment a lapengedélyt szorgalmazólag, tőle biztatást nyert, s ügye sike-