Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

16 rcsebb előmozdításául Bécsbe az osztrák első miniszterhez ment, de a majd négy óráig tartott audientián az absolutisticus statusférfi bár udvarias s figyelmes szavaiból sok reményt nem meríthetett. Midőn Metternich, noha a beszélgetés elején biztosította Kossuthot, hogy meggyőződését semmi vesztegetési kísérlettel sérteni nem fogja, későbben mégis a kormány feltételes hajlékonyságára czélzott, Kossuthot kivánatában elősegíteni, ha t. i. ő is működésében a kormányhoz közeledni kész, — e megjegyzését Kossuth ketté vágta, mondván: emlékeztetem a herczeget, miképpen a beszélgetés kezdetében biztosított, hogy megvesztegetést nem kisért meg rajtam. — A pesti hirlap más kezekben maradt. Kossuthéiba más lap nem ment által. Journalisticai pályája dicsőségének delében szállott le. Lelépése a hírlapi pályáról ösztönül szolgált neki, munkásságának az egyesületi téren megkettőztetésére. S e pályán kifogyhatlan volt találékonysága és fáradozása. Merész javallatait olly elragadólag, s olly győző okokkal közié a közönséggel, hogy valódi enthusiasmust szült ott, hol más a felállított czél nagysága s azért kiviteli valószinütlensége miatt alig tudott volna részvételt előidézni. Illy vállalatok egyike volt a kereskedelmi társaság, mellynek programmja bel- és külkereskedés, tengeri hajózás, sőt közlekedési eszközök vállalatait, szóval az anyagi haladás minden nemeit magában foglalta. S az ő kezében illj nehéz feladat sem látszott kivihettlennek. A közönség pártolá azt. Sokan a kereskedői világból csudálták azon ernyedetlen buzgalmat, és sokszerű szakismeretet, miket Kossuth ez ügy körül tanúsított. Különösen feltűnő volt azon tárgyavatottság, mellyel a társasság igazgatójának hűtlensége miatt egészen az ő vállaira esett ügyet végtelen munkának reá szentelésével részletesen tisztába hozta és a bukástól megmentette. A már említett védegylet, valamint a fiumei vasút, az iparegyesület, s más számos közczélu vállalatok terjesztésében s fönntartásában fáradhattlansága, s átalában a nemzeti gazdászat, az iparügy, a kereskedés tudományában rendkívülinek bebizonyult tehetsége politicai pályájának hatályaihoz járulva, magokkal hozták, hogy Kossuth Lajos az 1847. évi országgyűlésre pestmegyei követté választatása előtti időben már tettleg hatalom volt Magyarországon.