Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

:'A7 hidon keresztül a csajkák lebocsáttassanak, s emberekben é$ hadi szerben várt segélyök lemenetele ne gátoltassék.« s. a. t. Ha egy levél oly terjedt cselszövényt árult el, mily roppantnak kellé lenni ez egyén működése öszvegének! 40. §. Az előrebocsátottak után könnyű lesz megmutatni, hogy Mayerhoffer minden módon törekedett a Magyar kormány és a szerbek közti béke alkudozásokat megakadályozni. Bár mennyire tudta, hogy, a Császár a szerbek vajdasági idényeit soha sem teljesítheti, még is ez igényeket jó eszköznek tekintette a magyarok és szerbek közti viszály örökítésére, Azért a szerbeket egyre arra ösztönözte, hogy kivánataikhoz állandóan ragaszkodjanak, valahányszor a magyarok részéről békére felszóllitások tétettek. Igaz, hogy Csernovics lemondása •"»t;i beszélyünk jelen fokozata koráig semmi békealkudozások nem folytak. Még ő szakított félbe minden közlekedést, miután Péterváradról tett utósó lépései az egyezkedésre eredménytelenek valának. Még is történtek üzenetek s békeajánló ügynökök, sokszor minden meghatalmazás nélkül, eljártak a szerb táborba vagy onnan a magyarba. A szerbektől mindig azon egy feleletet hozták, hogy békélni csak ugy fognak, ha patriarchájok és vajdájok megismertetnek, ezeknek az országgyűlésen hely és szavazat adatik, s ha a Vajdaság a szerbeknek átengedtetik. Az első és második feltétel, noha a magyar kormány Rajacsicsot hivataláról letette, s Athanaczkovies Plátó bácsi püspököt helyettes érseknek nevezte ki, komoly alkudozásoknál semmi nehézségre nem akadt volna, de. a harmadik mélyebben vágott az ország épségébe, semhogy a kívánatra igéret következhetett volna. Híjában volt üzenve a ma~ gyar részről, hogy a közös szabadság, a jogegyenlőség elegendő biztosságot nyújtanak minden a Hazában élő nemzetnek saját nyelve kifejtésére. Egyébiránt már más helyütt bőven tárgyaltuk a sok és súlyos okokat a vajdasági igény ellen. Rajacsics a maga részéről, valahányszor alkalma volt a magyar fő személyekkel levelezni, azt mindig oly hangon tettey mely tőlle a Magyar Ministeriummal béktilés gyanúját elhárítsa. Nevezetes volt Aug. 15-én Hrabovszkyhoz mint péterváradi hadi kormányzóhozjntézett levele. Abban minden előtt rettenetesen festette a magyarok kegyetlenségeit, s kijelenté.