Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

348 hogy nem lesz képes a maga népét a megtorlástól vissza tartóztatni. (A ravasz főpap az ő népe istentelen tetteit mindig azzal szokta mentegetni, hogy megtorlásul követtettek el.) Aztán ily keserű felkiáltásokra fakadt levelében: »Miután a Szerb Nemzet sem a legmagasabb Udvarnál, sem az Austriai kormánynál, sem a cs. kir. seregnél védelmet nem talál, kéntelen lesz ott keresni segélyt, a hol lehet, s nem lesz csuda, ha az orosz vagy épen a török karjaiba dől.« Aztán emiitvén az olasz országban harczoló szerb végvidékiek hűségét, fenyegetődzék, hogy a szerbek kéntelenek lesznek testvéreiket haza hivni ön védelmökre, hogy Károly Alberttel fognak szövetkezni, hogy Német, Angol és Franczia országokra appellálnak. hogy legrosszabb esetben a szerb nép vissza vonulásakor mindent el fog pusztítani s fegyverrel kezében elveszni, »ki a vízben fulás veszélyével küzd, a szalmaszálhoz vagy a tüzes vashoz is kap.« — Ezen kétségbe esett felkiáltások után levele végén a patriarcha felszóllítá a tábornokot, hogy a magyar kormányt a szerbek kivánatainak teljesítésére bírja reá. Ezen levélre, melyet a magyar nemzet ellenségei háború után Európában, mint a magyarok kegyetlensége által ki kénszeritett kétségbeesés jelét a hazánk iránti rokonszenv csonkítására elterjeszteni iparkodtak, következő észrevételeket teszünk: 1-őr. Noha orosz és török sőt nyugati segélyre hivatkozik ármányos írója, ez nem ártott az Udvarrali egyetértésének, hol jól tudták, hogy azon szövetségek merő üres szavak. — mitől ők féltek, az a szerbeknek a magyarokkal szövetkezése volt. 2-or. A levél czélja volt a magyarok önérzetét megsérteni, s őket a valótlan vádak által, mint a szerbek nyomóit a világ elébe állítani, ekként pedig a békét gátolni. 3-or. Hrabovszky megijesztésére volt czélozva, s azzal vagy hozzájok pártolásra birni vagy őt mint annyi borzalom támogatóját a császári haragtárgyául ki jelölni ohajtá a főpap. Ily ördögi cselekhez nyúlt a despotismus camarillája és bűntársa a szabadság kormányának megbuktatására. 41. §. A szerb mozgalom nem nélkülözhette a Servianus segélyt, de a császári érdek, bár maga is a magyarok •elleni hadban hasznát érezte, féltékenységgel és aggállyal tekintette azt. A Császáriak urai kívántak maradui a felkelés-