Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

341 Törekvései azonban Vukováron nem sikerültek. A Megye belsejében Kovics, a Cserevicsi tábor parancsnoka és Sztojcsevics báni megbizott zavarták és a magyar párt ellen bosszúra ingerelték a népet. A Bácsból átjött János dragonyos ezred is ellenséges irányban hatott, bár még a háborúban részt nem vett. Mind e nehézségeket a vukovári magyar párt győzelmesen állotta ki, mig Aug. 23-án a Bródi ezred egy zászlóalja be nem vonult Vukovárra, E zászlóalj békésen szállotta meg a várost, és semmi politikai üldözéseket nem követett el. de a Bán parancsára jővén, bevonulásával Vukováron a Bán hatalmát tettleg állította fel. 35. §. Egyébiránt a Szerémség ment volt a háború bajainak közvetlen érzésétől. A péterváradi őrség a Kárlovácz elleni demonstratió óta semmi kirándulást nem tett, a bácsi magyar had pedig sokkal inkább volt elfoglalva Sz.-Tamás alatt, semhogy a Szerémségbe betörésre gondolt volna. Ezen állapotból kivétel volt azon kis hadi tett, melyet »Mészáros« nevü gőzös vitt végbe. E hajó Aug. 19-én Palánka és Nestin között a Dunán haladván, s észrevévén, hogy az utóbbi helyen lázadó csoportok gyülekeznek, ágyúiból oda lőtt s a helység egy részét felgyújtotta. Azon felül e hajó kapitánya a palánkai magyar őrségnek segéd kezet nyújtott a Dunai komp elfoglalására, mi a lázadókat az átkelési eszközöktől megfosztotta s áttöréseiket megzabolázta. A szerémi végvidék vagy is a Péterváradi ezred a Patriarcha székhelyét Karlováczot foglalván keblében, története a karlováczi események által kimerítve van. Azért csak a székhelyen történtekről fogunk szólani. Rajacsics Insbruckból vissza jövetele óta még inkább törekedett a szerb ügyet a •Császáréval öszvc kötni, s politicájában azon elvből látszott indulni ki. mi szerint a szerbeknek nem annyira kivívni, mint segítve az Udvart, megérdemelni kell a máj. 13-iki Gyűlés határozatai megerősítését, Az álnok főpap azonban hamar vette észre, hogy az udvarhoz hajlása miatt népszerűsége csökkenni kezdett, Sztratimirovics pedig ugyan azon mértékben a nép bizodalmában emelkedett, — azért szükségesnek találta egy két lépést ismét a nép felé tenni. Eljárta tehát a tábor inkat. ott lelkesitő beszédeket tartott. Bács és Bánság nem