Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

340 ták a hitszegő szerbeket és teljesen legyőzték őket, sokat körzülök megölvén vagy megsebesítvén. Az életben maradt szervianusok megfutamodtak, s azontúl a magyar táborokból kellett gondot fordítani arra, hogy Piroson minden további öszveütközés meggátoltassék. Október 9-én a sz.-tamásiak két kitörést tettek. Az egyiket Verbászról Becskerekre indított ágyuk elfoglalására intézték, de az ágyuk kísérete által keményen megverettek, s 25 — 30 halottat hagytak az ütközet helyén. A másodikkal az elsőnek kivitelét akarák megkönnyíteni, midőn a feketehegyi földeken szántó magyar és német parasztokat megtámadták, s az által a feketehegyi katonaságot gondolták az ágyuk kíséretének segélyére meneteltől megakadályozni. De ezen kirándulások is meghiúsult, mert a feketehegyi katonaság reájok ütvén, rútul, elverte őket, számos halottat és négy foglyot ejtvén köztök. 34. §. Szerem Megye székhelyén, Vukováron, Zsitvay kormánybiztos és Rogulics Demeter Alispány ez időszakban is fentartották a magyar kormány tekintélyét. E művök annál több érdemmel birt, mert noha Vukovár polgársága részökön volt, minden egyébb körülményeik kedvezőtlenek valának. Egy részt tős gyökeres szerb népség közepében lételök, — Kárlovácz és a Cserevicsi tábor fenyegetései, — a Bán törekvései hatóságokat önfelsőbbsége alá vonni, — más részről a magyar seregtől távoliétök elszigeteltségöket veszélyessé tették. Ok mind a mellett annyi bizalommal viseltettek a magyar ügy győzelme iránt, hogy aug. 19-iki bizottmány ülésökből a követválasztások öszveirását rendelték meg, — a bán rendeleteit s a megyebeli illyr párt végzéseit ellenben megsemmisítették. A szerbek és horvátok közt Szerémre nézve fenforgott viszály némileg könnyité helyzetöket, mert, miként más helyütt fejtettük, a Szerbek az egész Szerémet magokénak tekintették, a horvátok ellenben csak a szerémi Végvidéket voltak hajlandók a Vajdasághoz számitani, midőn a megyét Báni hatóság alá tartozónak tekintették. E miatt a Szerbek nem léptek föl Vukovár ellen egész bátorsággal. Majd Neustádter tábornok jöve körükbe, követelvén tőllök a Bán iránti engedelmességet, mint a Császárhozi hüségök jelét, s hirdetvén, hogy Hrabovszky főhadi kormányzó működései a császári akarattal ellenkeznek.