Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

] 1 vnlamelly jelentékeny ülés leíratnék, a szerkesztő lelkes bevezető szavakkal kiséri a szabad ügy érdekében összeállított beszédsort, s mi Kossuthtól jött, olly kebel rázkódtató, olly eszme gyullasztó szikra volt, minőnek későbben ismertük irmodorát a Pesti hírlapban. S az akkori törvényhozási viszonyok többnyire fájdalom s panaszra, ritkán örömre okot szolgáltatván, Kossuth közleményeinek hatása a Kormány s a főrendi tábla elleni keserűséget a nemzetben növelé. Az 1836-ban végződött országgyűlés olly meghasonlá^.il fejeztetett be, mint későbben az 1844. évi. Akkor is a Nemzet rokonszenvét nem bíró egyén — gróf Pálífy Fidél neveztetett ki Cancellárnak. Sőt a viszonyok súlyosabbak valának, a kormány erőszakos és törvénytelen eszközei következtében, mikhez az ellenzéki törekvések gátlására nyúlt. Lovassy László, és többen elfogattak, mások szinte hűtelenségi perbe idéztettek. Mindezek hozzájárulván az országgyűlési kivánatok eredménytelenségéhez érdekessé bár ingerültté tevék az országgyűlés utáni megyei közgyűléseket. S Kossuth felfogta, hogy municipális életünk kiíejlettsége mellett, az országos élet mozgalmai a törvényhozás bezárásával nem állottak meg, tehát hogy közleményeinek becse és szüksége alig ha lesz kisebb, tárgyalván a hatósági közgyűléseket, mint volt az Országgyűlés időszakiban. S hitében nem csalódott. Törvényhatósági tudósításai, mellyeket az országgyűlés után Pesten szinte kéziratilag bocsátott ki, majd nagyobb nyomatékkal birtak az országgyűlésieknél is, azért, mert egyetlen nyilvánossági orgánumot képeztek a megyei eseményekre nézve, s mert e lapokban Kossuth már nem csak közié, nem csak kiséré a közéletet, hanem az abbani összehangzást az ellenzék soraiban, a tárgyok ügyes előállítása által, vezényleni kezdé. A kormány rettegtetési rendszerének alkalmazásában a megyék egyetértését, és különös segédkezését meggátolni törekedvén, mi természetesebb, minthogy legelőbb is Kossuth minden megyében olvasott tudósításait megsemmisítendőknek határozta el. Előbb igazgatási, majd birói uton felszólítva lőn Kossuth, hogy lapjának kibocsáttatását szakítsa félbe. Az idők nehezedtek. Wesselényi, és más számosabb fő hazafiak hűtelenségi j^ttjj^je^an vizsgálat alatt állottak.