Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

12 Egész megyék királyi biztosi nyomozás alá estek, — miként megérintők Lovassy László, és vele többen börtönbe zárattak. A nyilvános életnek, úgy mint a magánosnak szabadságát ború fedte be, s vész feiryegeté. Illy A iszonyok között történvén Kossuth kijelentése, hogy semmi fenyegetés elől vissza nem lép, könnyen magyarázható, hogy állásának tekintélyével és érdekességével az irántai rokonszenv és buzgalom egyaránt nőtt. A nyilvánosság és szabadság ügye azonosult személyes állásával. Ennek kimélete máskép nem vala lehetséges mint feláldozásával az elsőnek. Tulajdon terhes ügyén kivül Lovassy sérelme is ő általa vezettetett. Az öreg Lovassy feláldozván ön személyében az atyát a honpolgárnak, tántoríthattlan szilárdsággal visszavetette a fia ügyébeni kérelemnek mindazon módjait, mik által a törvény és jog köréről leszállott volna. Más védelmi irományt, más folyamodványt a fő törvényszék elébe terjesztendőt nem fogadott el, mint a mellyet Kossuth vagy maga készített, vagy jóvá hagyott. Ez okiratok rideg ellentmondási tartalmúak voltak a birói önkény és kormányi törvénytelenség ellen; az ókori sérelmes esetek élesebben alig ostromoltattak a megyék felírásaiban, mint azokban. E körülmény is járult tehát a törvényhatósági tudósítások miatt Kossuth ellen kovácsolt üldözések okaihoz. De ő a közeledő veszéllyel szemben ingatlanul állott. Akkor hallottuk őt elszántan felkiáltani; kész vagyok mindenre, még a fejvesztésre is, mintsem engedjek. 1837. Május 8-a reggelén Kossuthot a Budai hegyek közti nyári lakáról fegyveres csoport kíséretében a királyi ügyész fogva elvitte. A közönség búsan, s néma levertségben fogadta az eset hírét, melly a közügy bajnokát annak martyrjává szentelte föl. Jövő évben következett három évi fogságra birói elitéltetése. A fogolynak azon enyhület engedtetett, hogy honában töltse börtönöztetési idejét. Az Ítélet előtti fogságával együtt három egész évet töltött lelkes hazánkfia a börtön falai között. Mi ez idő alatt az országban történt, részvételének lehetőségén kivül állott, s azért nem az ő pályájának leírásához tartozik, de fogsága nymbussal övezte körül emlékét s ügye a tárgyalt sérelmek között egyik főhelyet foglalá el. Ő börtönében idejét kiképzettségének tökélletesítésére, s a közt