Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - III. Az országgyűlés alakja s fő egyéniségi

1(1 heszédmodora az ő és több ellenzéki társainak figyelmét és vonzalmát ébreszté. Nem csak társalkodni szerettek vele. hanem mindinkább, értekezni is a szőnyegen forgott országos tárgyokról. Akkor még ritkaság volt, hogy a haza atyái komoly tekintetükkel leereszkedjenek fiatal emberreli közlekedésre, s tanúbizonysága Kossuth lelki tulajdonai már akkori kitünedezésének. Ez országgyűlés után egész az 1832. évi országgyűlésig Kossuth pályája a Megyei életkörben mozgott, s a haza közönsége előtt neve nem említtetett. Voltak a megyei téren is alkalmai, mellyekben talentumával, s különösen szónoklatával csillogott. Voltak azonban keserű napjai is, midőn ellenségeskedés és vádok követék, miként a helyiség szűkebb körében, hol nem csak az üggyel, hanem a személylyel is közelebb az érintkezés, többször történik, mint a nagy világ piaczán. Az 1832. országgyűlésen Kossuth a jelen nem levők követei sorában jelent meg. E minőségben csupán egyszer szóllott, s csakhamar azon téren láttuk őt, mellyen a következett években Magyarországon addig nem ismert hatású szerepet vitt, — a hirlapirás pályáján. A törvénytelenül behozatott könyvvizsgálat ugyan átalában gyülöltetett az országban; de bitorlása a nyilvánosság egy ágában sem türetett olly nehezen, mint a törvényhozási működések közléseiben. Magánlevelezések utján kénytelen volt a közönség pótolni a haszonvehettlen alakban készített hivatalos irományok hézagát, melly annál nagyobb volt, mivel azokban a követi tanácskozások lelkét tett kerületi ülések be nem foglaltattak. Az 1830. évi rövid országgyűlés folyamatát Orosz József saját jegyzeteiből adá ki, de e munka az országgyűlés után jelenvén meg. a rögtöni közlések hiányát nem töltötte be. Kossuth ez irtatlan mező mívelését tűzte ki czéljául. Kossuth közleményei az országgyűlésről, noha a sajtó bilincsei miatt kéziratilag jelenhetének meg csak az országban, olly élénk tetszést nyertek, hogy eleinte csak magánosok kezei között forogván, majd a szabadelvű többség által kormányzott megyék által hivatalosan járattak. Tartalmuk hivsége mellett is ellenzéki orgánumot képeztek, mert az ellenzéki szónokok beszédei nemcsak nagyobb kiterjedésben, hanem többször Kossuth érdekes jegyzetei mellett adattak. Midőn