Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

305 képekre lőttek, s több szentségtelenséget követtek el. Iszonyú nyomor képe terült el az az előtt virágzó állapotban volt bányahelyen, valamint az ingó vagyonuk csekély részével Szászkára menekült lakosok közt is. 14. §. Az elvesztett csatát nem sokára győzelem boszúlta meg. Emiitők, hogy a 9. honvédzászlóalj 2 százada eleinte a bánya kerületbe küldetett. Ezen két századdal és az oraviczai Nemzetőrség egy századával Rácz Sándor kapitány Aug. 27-én Szászkáról O Moldova ellen indult, s oldalas gyalogutakon még az nap estve alája érkezett. Más nap reggel 3 órakor a városra rohant, és az ott tanyázott Szerviánus csapatot rövid tüz után a helységből kiűzte. Az ellenség, elhurczolt sebesein kívül, 14 halottat hagyott a csatahelyen, s aztán a már készen állott dereglyéken és csónakokon át szökött Szerviába, azon érzékeny vesztességgel azonban, mi szerint a Magyaroktól üzetése miatti sietsége és rendetlenségében két csónak mértéken tul meg telvén, a belé szállott 50—60 Serviánussal együtt felfordult s a Dunába sülyedt. Rácz kapitány diadalát jeleié 1 császári és 2 szerb elfoglalt zászló, az ellenség lőszer készlete, az Ujmoldováról elrablott érték részbeni vissza foglal ümoldovaiak marháinak elhajtása, kik e büntetést nem csak ravaszságukkal, hanem azon tettel is érdemelték meg, mi szerint e napon az ellenség soraiban harczoltak, s vele együtt számosan a Dunán átkeltek. Az ütközet alatt a Szerbek felgyújtották azon házot, melyben az ujmoldovai zsákmány nagy részét tartották, s a lángok tovább harapódzván, rövid pillanatok múlva O-Moldova nagyobb része porrá égett. A vesztesség a magyar részen ez alkalommal 3 halott és 9 sebesültből állott. Az ellenségen ejtett e vissza torlás után a honvédek Szászkára vissza tértek, s onnan Fejértemplomba indultak zászlóaljukhoz. Helyükbe 2 század Rukovina érkezett Szászkára. A bányakerület belsejében ez időszakban semmi nevezetes nem történt. A bánya nép a Királyhoz ragaszkodott, és királyság elleni forradalomhoz soha sem csatlakozott volna, de a Szerbek elleni háborúban érzelmei az ország részén maradtak végig. Az ujonczozás némi elégületlenséget okozott ugyan, és a követválasztáskor Oraviczán és Szászkán a falukVUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 20