Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

304 egyszerre több száz főre menő ellenség jőve rohammal le a magyar hadcsapatra. Asbóth ereje gyenge volt, mert a krassó megyei határőrség már az ellenség közeledésének hírére helyét csúfosan elhagyta, — vele tehát csak a Nemzetőri önkéntes csapatok maradtak. A mint a lenyomuló Szerbek első sorai a lesben várakozó magyar elóorsökhez közel jövének, ezek tüstént kisütötték fegyvereiket, s a szerbek kapitányát s 6 emberöket leteritették. Akkor a csapat egésze — 140 ember — által tűzzel fogadtattak, s több halott és sebes vesztességével vissza verettek a lázadók. A győztesek kezében 1 zászló és 4 fogoly maradt, s a lázadók az ugy nevezett Váradi szorosba futamodtak meg. De ez csak előjátéka volt a harcznak, s a reá következett csapásnak. Mert a Szerbek egy pár óra múlva a jegyekről ismét leszáltak, s ez úttal nagyobb erővel. Asbóth csapatja másodszor is tűzzel fogadta őket s eleinte vissza verte, de a szám aránytalansága mellett, s miután az uj Moldovai lakosok jó szellemük mellett is vonakodtak a harczban részt venni, s az által a felkelők bosszú dühét közvetlenül magok s családjaik ellen ingerelni, Asbóth a harczot nem folytathatta s azért vissza vonulást parancsolván, jó rendben Szászkára húzódott. Fedezete alatt az ujmoldovai lakosok legnagyobb része elvándorlott hajlékaiból. E szerencsétlen ütközetben Asbóth egész csapatja s közte főleg Somlay hadnagy vitézül viselte magát. Az ő vesztessége 3 halott és 14 sebesültből állott, midőn a Szerbeké 30—40 emberre rúgott föl. Csak az ellenség ügyetlen lövésének tulajdonítandó, hogy Asbóth kis csapatja meg nem semmisittetett, mert a lázadók sziklákra felmászva, s oda egy három fontos ágyút is fel hurczolva, onnan lőttek le a magyarokra. De e napi súlyos csapás az ütközet után következett. A Szászkára húzódó magyar csapat útjáról vissza nézvén, látta Újmoldovát égni. A dühös lázadóknak azonban nem volt elég a védelem nélkül maradt helységet felgyújtani, hanem azonfelül minden házat kiraboltak, az ott lepett lakosokat meggyilkolták s barmaikat elhajtották. A. bányákban az olvaszdákat szinte felgyújtották s elrontották, mi által nem csak a magánosok súlyos vesztességet szenvedtek, hanem az országnak is nagy kára lett. Majd a pusztítók a catholicus egyházba berohantak, ott a szent