Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

288 három tagja, a három Zinser, atya és két fia, kiknek egyike Zinser Ferencz, mint Maderspach segéde, ennek minden veszé­lyeiben osztozott, Siegel és Barvan, fejértemplomi polgárok, — Tormássy Kálmán szolgabiró és Rudnai Nikolics Sándor, a temesi önkéntesek sorából, — kitűnő emlitést érdemeltek ki vitézségök által. A határőrségből Zádorlak helység emberei különösen jól viselték magokat. Atalában minden fegyver neme osztozott a fejértemplomi polgárok dicsőségében, de a fő rész az övék vala. Mi lélekrázó benyomást tett e napon kifejtett ereje és elszántsága e város népének magára az ellenségre, világosan tetszik ki e sorokból, melyek egy, a szerb ügyet pártoló iró tollából folytak: »A legkitartóbb és legmakacsabb ellentállásra akadt a szerb fölkelés a nagy részben németek által lakott székhelyén az illyr bánsági ezrednek Fejértem­plomban, melynek lakói vitézségök s gyakran oroszlán lelkű merészségök által, mellyel magokat hónapokon át a városukat, körül vevő s ostromló szerbek ellen fentartani tudták, hirne­vet szereztek magoknak a magyar hadtörténetben s elleneik megismerését is kivivták.« 4. §. Minden győzelemként a leirt történet is. ha nem tartósan, legalább közvetlenül uj buzgalmat támasztott a győző ügyért. Csatlakodást vagy megijedést bizonyítottak a számos nem­zeti küljelek, melyeket Fejértemplom környékén még a láza­dókhoz szitok is tűztek ki. De az ellenséges sereg bár vissza veretett, megsemmisítve nem volt, A vracsevgáji tábor épség­ben állott még s egy pár nap mulvá Fejértemplomot ismét fenyegette. De a Város uj és hősi segélyt nyert a 9-ik hon­véd zászlóaljban, mely azontúl e város védelmében halhatlan hírű bátorságot tanúsított. Ott érdemié meg azon dicsőséget, hogy a következő évben a felső országi táborozásban megje­lentékor veterán bajnok zászlóaljnak üdvözöltetett az egész sereg által. Temesvárt keresztül leérkezvén, négy százada Aug. 22-én fejértemplomba vonult be. kettő egyelőre a bányakerü­letbe rendeltetett. Deli szép ifjakból vala öszveállitva Kassa vidékén, a miért lejövetelekor egy ideig kassai zászlóaljnak hivatott, de e nevet rövid idő alatt a lázadók előtt oly rette­netesssé vált »Vörös sipkások« nevével cserélte föl. Száma­teljes volt, 1000 fő öszvesen s e szám egy pár hó alatt a

Next

/
Thumbnails
Contents