Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

257 A ministerium azon kivánata, hogy a nemzetőrség egy része mozgóvá tétessék, s az alsó határokra indíttassék, a vármegyét zavarba ejtette, mert az oláh népet bajos lett volna tűzhelyeiről távozásra kényszeríteni, a minden kötelességre hajlandó hazafi érzelmű, többnyire német nemzetőröket pedig elküldeni, s a vidéket magokra az oláhokra bizni, tanácsosnak nem látszott. Mind a mellett a lugosi nemzetőrség nevezetes része több alkalommal mozgóvá tétetett, s a krassói határőrség is, itt ott történt ellentállások daczára, kiállíttatott, a nélkül hogy a megyében rendetlenség ütött volna ki, noha keblében semmi katonaság nem tanyázott. Csak egyetlen krassói oláh helységben Jámban háborgott föl a nép oly mértékben, hogy nemzetőrségi karhatalmat kellett lecsendesítésére küldeni. Ellenben ámbár a Megye csak egyetlen egy szerb községet számított, ez egy is, a végvidék szélén fekvő Szuboticza, a fölkelőkhezi vonzalmának gyakran adta jeleit, s lehetővé tette, hogy Juli lU-én néhány lázadó a végvidéki táborokból, számolván a község rokonszenvére, a helységbe betört, s a földes úr Kiss János lakházát s épületeit kirabolta, s földúlta, azután pedig minden baj nélkül tova állott. Kisülvén a vizsgálatból a helybeli biró eleve értesülése e gonosz csínról, s annak általai elnézése, a hűtlen előjáró halálos büntetéssel fenyíttetett meg. Ezen egyes elitélések példáit annak bebizonyítására szoktuk említeni, hogy többnyire kolomposok s ártatlan magyar egyének megrontására titkos öszveesküvők ellen irányoztatott a törvény éle, és mennyire lehetett, izgatók és elcsábítottak között külömbség tétetett. 19. §. Miután a Május 27-re Kárlováczra kitűzött congressus meg nem tartathatott, a ministerium a g. n. e. nép iránti jóakaratát, daczára a lázadásnak, bebizonyítani óhajtván, azt újra Juni 27-re hirdette, s gyülhelyéül Temesvárt tűzte ki, hogy a tanácskozások, távol a hadi zajtól, biztos csendességben folyhassanak. Ez intézkedés tehát a megyék békés állapotának következménye volt. Kettős czél volt a congressus öszvehivása által szem előtt tartva: először, hogy a karlováczi törvénytelen gyülekezet cselekedetei maga a felekezet által erőtleníttessenek meg; másodszor a nép vallási és iskolai viszonyainak javítására nézve részint a kormány által VUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 17