Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

258 téttessenek indítványok, részint magának a felekezetnek kivánatai nyilvánuljanak. A gyűlés vezérletére álladalmi biztosul ismét Csernovics Péter neveztetett ki. A körülmények azonban ezen Congressus megtartását is meghiúsították. A végvidékből és a borvát-slavoniai részekből, hol a szerbek képeztek többséget, küldötteket a lázadás miatt várni nem lehetett; a Megyékből pedig, melyek öszvesen véve az oláhoknak adtak volna túlsúlyt, a szerbek vonakodtak képviselőket választani, félvén oláh érdek általi tulszárnyallásoktól. A Szerbek véleménye a temesvári püspök, Zsivkovits Pantaleimon. eljárásában tükrödzött vissza. E fő pap. székhelyének helyzete által kényszerítve, a patriarchávali öszveköttetéseit félbenszakította, s a magyar kormány iránti törvényes engedelmességét okos körüllátással külszinleg teljesítette, de jellemében ravasz, érzelmeiben a lázadáshoz vonzódó, püspöki hatóságát úgy gyakorlá. hogy a körülmények netaláni fordulásával tetteit a Szerbek és a patriárcha előtt akármikor igazolhassa. S valóban midőn temesvár azon évi Octóber hóban a császári zászlót tűzte ki, s a szerbek ott Uralomra vergődtek föl, e veszélyes papi főnök, ellenkezőleg a verseczi püspökkel, nagy kitüntetésekben részesittetett. — O tehát püspöki Megyéjében, mely minden g. n. e. püspökségek köztt legnépesebb, a követválasztásokat a Juni 27-iki gyűlésre nem tartotta meg, az iránt a közoktatási Ministerhez Juni 16-án tett fölterjesztésében vallási elveket hozván föl a maga igazolására. Azok értelme lényegesen az volt, hogy valamint a patriárcha által hirdetett kárlováczi Gyűlésre, annak az Ország törvényeivel öszve ütközése miatt, megyéjében követválasztásokat nem rendelt el, ugy viszont a temesvárira azt azon oknál fogva nem teheti, mivel először a g. n. e. vallás elvei szerint, egyházi, kolostori, papnevelési stb. czélok feletti tanácskozás érvénytelen, ha élén az egyház feje, az Érsek, hiányzik; s mivel másodszor a g. n. e. felekezet a magyar korona alatt Szerb és oláh népből állván, a fen emiitett, valamint az iskolai s a közalapitványi tárgyak felől oly Gyűlés, melyben az egyik nép nagyobb része nem volna képviselve, nem rendelkezhetik. A magyar kormány, kerülni akarván annak szinét is, hogy a püspök vallási s felekezeti érzelmein kénszeritést akarna gya-