Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

251 sök végvidékiek lévén, az eljárt biróság nem volt illetékes. De feleletül adatott, hogy a hazafiak ingerültségét is számba kell venni, mely a haza ellen intézett véres merénylet főbünöseinek meg nem fenyítésére következnék, a szerb lázadás pedig tűi hágta már azon vonalt, mellyen innen az ingerlés mellőzése vagy a rettentés a lázadás lecsillapítására reményt nyújthatna, — a fenforgott esetben tehát a törvény végrehajtása az egyetlen vezérelv lehetett, s azzal a főhadi kormányszék által fölállított hatósági külömbség is öszveütközésben állott. Az Ítélet tehát a két főnökön juli 19-én végrehajtatott, a szokott hatalomkart két század Vrbna könnyű lovasság képezvén, kik akkor Biharból érkeztek le a Bánságba, de a magyar hadjáratban nem vettek részt, mert Temesvárról Becskerekre indíttatván, onnan csakhamar a ministeriumtól jött rendelet nyomán tovább vették útjokat Ezredjök felé. A 120 Szeivianus fogoly Temes-, Csanád-, Arad- és Békés megyék börtöneiben, a végvidékiek a temesvári bástya boltozatokban helyeztettek el. Némelyek, kik a Yersecz elleni támadás tervébe beavatottak gyanánt valának vádolva, Verseczről s máshonnan későbben is küldettek be, s vétségükhez képest vagy a vésztörvényszék, vagy a törvényhatósági biróság elébe idéztettek. A vádok sűrű esetei s azon körülmény, hogy a vésztörvényszékeknek vagy halálra vagy felmentésre kellett itélniök, a kir. biztosságot arra birták, hogy a kisebb betudásu lázitási vétségek Ítélését a megyei törvényszékekre bízza, melyek hasonló esetekben rövid eljárás utján fél vagy egy-két évi fogságra Ítéltek, s eképen a szigor fentartása mellett minden kegyetlenkedés eltávolíttatott. Midőn az elitélt két főnök bűnperi irományai a ministeriumhoz fölterjesztettek Sztanimirovics terjedelmes vallomása? .melyben a lázadók és a bécsi kormány köztti egyetértés titkaiból sokat tárt fel, oly fontosnak találtatott, hogy gróf Battyányi Lajos azt eredetiben Bécsbe vitte föl magával, az osztrák kormány értekezleteiben panasz adatul használnndót. 17. §. A becskereki tábor ez időszakban még nevezetes tettek színhelye nem volt, noha ott, mint már említettük, a bánsági sereg nagyobb része gyűjtetett össze, s juli közepében az Oraviczára érkezett Máriássy zászlóalj is Becskerekre szállíttatott, sőt az ott volt Donmiguel 4. század zászlóaljjá egé-