Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...
249 említvén a többi nemzetőrségi csapatokat, — Ásbóth Lajos juli 15-én Udvarszálláson, a Végvidék szélén állott nemzetőreivel, s kérte az Ezredes parancsnokot, hogy engedje meg neki csapatját Fejértemplomba vezetni, de ez a feljebbi okok ürügye alatt helyt maradásra utasította. Második körülmény, mely a Blomberg elleni gyanút igazolja, az, hogy juli 17-én, — tehát a verseczi csata után egy héttel — a Végvidékbe valahára megindulván, 2 század uhlánokat s 4 század Zsivkovics gyalogságot — az aradi tüzérek által kezelt két ágyú mellett — vezetett el magával, Verseczen pedig gróf Eszterházy parancsai alatt 2 század Hanover huszárt s négy század Rukavina gyalogságot négy ágyúval hagyott hátra, tehát az ellenség ellen a harczban kevésbé érdekelt idegen lengyel katonaságot vezette, a vele megharczolni vágyó hazai katonaságot pedig táborőrzésen hagyta. Maga a rándulás nagy következményeket nem szült, nem sokára Mayerhoffer, Nugent sat. tévén magokat közlekedésbe a magyar rándulási had parancsnokával, ki nem sokára egészen levetette álarczát. Mind ezt a jövő fejezetben fogjuk látni, e helyen a rándulás (Expeditio) kezdetére, mint a verseczi csata közvetlen eredményére fogván előadásunkban szorítkozni. Blomberg Verseczről Fejértemplom felé vette útját és sehol akadályra nem talált, a lázadók részint megrémülve elbújván helységeikben, részint a Perlaszi tábor felé fordítván nyomulásuk irányát, Alibunár üres volt felkelő seregektől. Blomberg legelőbb egyes szárnyak által Alibunáron, Petrovoszellón és más több helyeken, a vett fölszóllításhoz képest, a felkelők Odborainak több tagjait fogatta el s temesvárra küldte be. Fejértemplomba megérkezvén, a hazafi lakosság által mint szabadító üdvözöltetett, és a szerb lakosok közül több veszélyes izgatót fogságba ejtett, Ez eljárása az irántai közbizodalmot még egy időre ismét növelte. Majd a végvidéki igazgatási rendnek s a Dunai Orvonal helyreállításához fogott. Miként már meg volt érintve, több helység hajlandó volt az engedelmességre visszatérni, ezek segítségével tehát s a magával levezetett rendes katonasági csapattal az őrvonalt Szviniczától Dubováczig újra föl állította, s az addig Oraviczán szállásolt két század Bukovina gyalogságot is a Dunához egész Moldováig előnyomulni parancsolta. így egész