Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

248 podván, minden további kihágást megakadályozott s eloszlott. A meggyilkolt a lázadássali rokonszenv gyanújában tartatott, de semmi tényt nem lehete kifürkészni a vád megerősítésére. Az ellenei gyanút leginkább szemlátomásti elégületlensége szülte, s mi ezen hangulatot főleg hivatalából kimaradásának tulajdonítjuk. Egykori helyzete, jelen elkeseredése, s személyessége külsejének hatása elég tulajdonok voltak arra, hogy szerb társai köztt népszerűsége legyen. E népszerűség s szándékos visszavonultsága halálát vonták magok után. A polgárháború egyik szomorú vonása az, hogy a hallgatást is árulásra magyarázza, ellenben a kitörő szenvedélyekben mindig nagy érdemet talál, ámbár azokban sokszor csak múlékony meggyőződés rejlik. Kumanovics meggyilkolása ellen vizsgálat történt, de a tettest soha sem lehetett kinyomozni. 15. §. Midőn a közvélemény mind inkább zúgolódni kezdene az ellen, hogy a kivivott győzelemnek kellő haszna nem vétetik, Blomberg ezredes egyik fővonakodási oka, a sereg csekély száma, az által megszűnt, hogy a verseczi ütközet után négy század a Zsivkovics gyalogságból Temesvárról Yerseczre küldetett, azonfelül Máriássy ezredbeli egy zászlóalj Vetter alezredes vezénylete al att szinte azon napokban Váradról érkezett a Bánságba s legelőbb a bányakerületet szállotta meg, így a haderő a sikon tekintélyes számú rendes katonasággal szaporodván meg. Most végre Blomberg elhatározta magát az oly sokszori sürgetésnek eleget tenni és a Végvidékbe indulásra adá ki parancsait. De mind a mellett, hogy ő volt az első parancsnok, kit azon országrészbe bevonulás érdeme illetett volna, ha későbbi árulása által minden megismerésre jogát nem vesztette volna el, még is kéntelenek vagyunk végvidéki hadjáratát gyanús szándékkal megkezdettnek több okból állítani. Először, a fejértemplomiak egyesülési ajánlatát nem fogadta el, valamint , a kir. bizottság által a Sereggel a Végvidékbe küldetni czélzott nemzetőrséget is csapatjához csatolni nem akarta, ürügyül használván abbeli aggodalmát, miszerint a katonai tekintélyhez szokott végvidékiek e polgári elemek által elidegenittetnének inkább, mint kiengeszteltetnének s ő azok bemenetele esetére nem vállalja el a felelősséget a rendnek és a dunamenti ú'rvonalnak helyreállítására nézve. Nem