Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

215 fejedelem közötti egyetértés napvilágra hozatalától váratott, a miben a főhadi kormányszékek közremunkálása nélkülözhetlennek tekintetett, a nép kiválólag bennök ismervén a császári szándék orgánumait. Ily körülmények kÖztt annyira ment a kormány engedékenysége, hogy a főhadikormányszékek levelezéseit a bécsi régi főhadi tanácscsal, s ennek tettleges feloszlatása után, a bécsi hadügyminiszterrel eltűrendőnek gondolta. Felötlő körülmény volt, hogy az új bécsi hadi ministerium rendezésekor, midőn a magyar s a bécsi kormányok köztt még baráti viszony létezett, a hivatalok osztályai között egy Graenzdepartement nevezetű osztály fordult előr minek helye nem lehetett, ha a magyar törvények felforgatása már kezdettől fogva nem lett volna czélul kitűzve. E helyen különösen a bánsági főhadi kormányszékek szelleme tartozván a megismerendő tárgyok közzé, még némely arra vonatkozó tényeket felemlítendünk. Midőn a törvények kihirdetése lett volna a végvidéken előveendő, s a pancsovai és fejértemplomi ezredekben a lázadási zavarok miatt csak nagyobb katonai tekintély által kisértethetett meg, a bánsági főhadi kormányzó ez eljárásnak a kir. biztossal együtti teljesítésére sürgetve szóllittatott föl, de ő hivatkozván a rendnek azon hatóságokbani felbomlására, a kivánat teljesítését megkísérteni nem akarta. Midőn Temesvárott több katonatiszt, Haynaunak Olaszországba elutazása után is, ellenséges beszédekben s nyilvánosan tört ki az ország ügye ellen, Piret tábornok azon mentegetéssel hárítá el tőllök az ellenök szorgalmazott büntetést, miszerint ő nem látja módját, hogy akkor, ( midőn a szóllás szabadság mindenki jogává lett, épen a ka- ( tonatisztektől vétessék el a puszta vélemény kijelentésének szabadsága. Hogy a hasonlítás nem volt őszinte s hogy a szóllásszabadság amaz értelemben senki számára jogul nem ! vívatott ki, eléggé tanúsították azon tények, miszerint polgári egyének, vagy a nyilt téren működött hadcsoportokban szolgált tisztek, minden a Haza Ügyének gyűlöletessé tételére elkövetett merényletért szigorú vád alá helyheztettek. Egyébiránt azon, hogy a főhadi kormányszék, noha már nem csupán törvény, hanem a mi oly helyeken hathatósabb szokott lenni, kir. kézirat által is a magyar kormány alá rendelte-