Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

Második fejezet. A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától a Verseczi ütközetig a Bánságban és Szent-Tamás első ostromlásáig Bácsban. 1. §. Karlovácz esete a felkelők köztt élénk felháborodást, s a Magyarok erejétől nagy félelmet okozott, de egyszersmind a kibékülés hajlamát részökön. s részünkön reményét egészen megsemmisítette. A felkelők a kétségbeesés dühével siettették hadi készületeiket; dühöknek, mellyel a Karlováczihoz hasonló eset ismétlését meggátolni, sőt megtörtént megfenyitésökért bosszút állni szomjúztak, legelső jelei a Csajkások soraiban és a péterváradi végezredben törtek ki. Ugyan is a csajkás zászlóalj egy része, mely a csajkák és ágyúk megfelelő számával azon időben Zimonyban tanyázott, alig vette Karlovácz megtámadásának hirét, midőn felmondván a Zimonyi hadi parancsárnak az engedelmességet, hajóhadával rögtÖQ Káilovácz alá övedzett, s a Főodbor rendeletei alá tette magát. Megjelenésűk nj bátorságot öntött a Főodborba . ngy hogy ezmegmásítván a magyar ágyuk dörgései alatt hozott határozatát, Kárlováczon maradt, és kihirdette szándékát, a felkelést tovább is azon helyről kormányozni. Noha a csajkások egy része eképen hadszeresen lépett a Főodbor szolgálatába, s magában a csajkás kerületben a népség határozottan lázadó szellemű volt, mégis a kerület székhelyén. Titelben, a zászlóalj parancsnoka Molinári őrnagynak a hí/adáshoz csatlakozástól vonakodása miatt, inkább semleges kormány állott még fenn. Hogy tehát azt teljesen a szerbek hatalmába kerítse, Sztratimirovics, az időközben a szerbek kezeibe esett »Duna« gőzhajón Juni 15-én 500 emberrel Titelbe ment, s támaszt lelvén a nép rokonszenvében, a parancsnokot letette, a helyben ta-