Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

203 Iáit ágyukat és hadi szereket elfoglalta, s a Főodbortól függő parancsnokságot nevezett ki. A péterváradi Ezred, melynek népessége addig is. mind a helyi közelség, mind keveretlen szerb fajú léte miatt a kárlováczi felkelő vezéreknek főtámasza és tényezője volt, most hivatalosan ismerte el a Főodbor felsőbbségét. De mind ezen erőben sem bízhattak még eléggé, hallván, hogy a m. ministerium számosabb hadakat küld ellenök; tehát Szerviához folyamodtak. Garasanin akkori belügyi titkár, lelke lőn a szerbeksegélyző mozgalmainak ngyszinte Knicsanin, kik a magvai' viszonyokról csak a ráczoktól vett egyoldalú tudósítások után azt hitték, hogy a magyar kormány valóban elnyomni szándékozik nemzetök ezen tőlök másfélszázad előtt elszakadt magyarföldi telepeit. Az ügyöket indulatos eréllyel előmozdító felkelési főnökök a Száván túli testvéreik részvéti buzgalmának is uj tápot nyújtani siettek. Jajveszéklő szavakban fejtették a veszélyt, mely Kárlováczot végpusztulással fenyegette, s közös vérökre kénszeritve kérték a Szervianusokat, hogy Magyarországi testvéreiket, kik magokra hagyva a magyar hadaknak sokáig ellen nem állhatnak, veszni ne hagyják. Számos, hivatalos és magános, izgató jelent meg Belgrádban a segély szorgalmazása végett. Belgrád a Magyarországi szerbek menedék- s biztos lerakó helyévé lőn. Kik nem gondolták magokat hatóságaink és seregeink közelében bátorságban lenni, Belgrádba futottak; ott a közhelyek, népcsoportok, és egyes hatalomviselők ajtai úgy, mint a sajtó és az uj ságlapok nyitva állottak izgatásaik, terveik, s kivánataik nyilvánítására. Iratokat, pénzt, emlékeket, hadiszereket, s templomi kincseket, melyeket a háború, veszélye ellen ide által biztos helyen el nem tehettek, Belgrádba hordtak el. S e tekintetben semmi nehézség nem gátolta őket, mert a felkelő Végvidékiek az őrségvonalat Szervia felé megszüntették, s azt a megyék, Torontál és temes felé állították föl, ugy, hogy a lázadásban volt Végvidék és Szervia között oly szabad járáskelés létesült, mintha egy ország volnának, a megyék pedig ellenség által elfoglalva tartott, s addig míg tőlle elvéttetnék, minden közlekedéseiben elzárandó földnek tekintetnének. Ha e polgár háború való képe, ha az, mi kétségtelenül adta magát elő.