Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

197 ótalonmak helyét nem látja, mivel a szerbek azok, kik nyugtalanságokat támasztanak mindenütt, s a csend helyre áll azonnal, mihelyt a szerbek a rendre és törvényes engedelmességre vissza térnek. A küldöttségnek képmutató hivatkozására a császár szolgálatára a tábornok azt jegyezte meg, mikép kötelességeit jól ismeri, s épen a Császár parancsai iránti engedelmességben jár el, midőn a magyar ministerium felsőbbségét megismeri, az alá lévén a Császár által helyezve. — De a Császár érdekében fog a tábornok cselekedni, — szólla ismét a küldöttség — ha a magyarok hadi mozgalmait, s biztosságaik erőszakos intézkedéseit eltiltja az alatt, midőn a szerbek kebléből egy küldöttség van uton Béts felé, a Császárt régi szabadalmaik helyreállítására s mostani kivánataik teljesítésére kérendő. A tábornok a békét egészen a szerbek csendes magaviseletöktől függőnek nyilatkoztatta, a mi pedig emiitett szabadalmaikat illeti, ő azokat nem ismeri, de annyit tud, hogy Szerbia, vagy politicai szerb Nemzetiséig, magyarország, sőt az egész Austriai Monarchia térképen nem létez, s ő azt hiszi, hogy kik szerb nemzetiséget felállítani buzgólkodnak, czélszerűen tennék, ha átmennének Szerbiába, a hol e nemzetiség Uralkodik. Mintha a tábornok ezen tényleg és törvényesen való válaszával a Szerbek jogain valamely iszonyú sértést követett volna el, — a küldöttség szörnyen felindult, s a tábornok szavainak értelmét elferdítve, kiáltozott: íme, a Szerbektől nevöket is el akarják tagadni. Rossz akarat nélkül pedig a tábornok által czáfolt »szerb nemzetiségnek« nem lehetett más értelmet tulajdonítani, mint mellyet annak a Karlováczi határozatok adtak, s mellyben azt senki, ki a magyar hazához hű volt, nem ismerhette el. A küldöttség tehát teljes ketté szakadással vált el a tábornoktól, s Karlováczra visszatérve, nagy zajt ütött a Hrabovszky által Karlovácz ellen forralt veszélyes szándékról. Még az nap a nemzeti pénz- és levéltárt-, Páncsovára küldték, honnan Belgrádba szállították által, a harczra alkalmatlan egyéneket a város elhagyására, a Kárlováczi táborban öszvegyülekezett népet pedig fegyverbeni gyakorlásra szóllitották föl, — a Főodbor üléseit állandóknak jelentették ki, s a küldöttség péterváradi eljárását szózatban hirdették ki, mellyben e szavak foglaltattak: »illy módon ju-