Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

198 talmazza egy császári tábornok a szerb népet azon véréért,. ! melyet az osztrák thronért Francziaországban, Sileziában.. Porpsz- és Oroszországban ontott, s most olaszhonban ont. Testvérek! Szerbek! A német, a cseh, a morva, a Lengyel, a Sileziai, az olasz, a magyar, és erdélyi, — szóval mind ezen népekért találtatik Austria térképén s magyarország törvényeiben név, csak érted nem, boldogtalan nép«. De bár miként kebelrázólag iparkodott a Főodbor Hrabovszky nyilatkozatát a szerb nép jogain ejtett seb gyanánt mutatni föl. még is feljebb idézett felhivási szavaiból is világos, hogy a tábornok a létező fénynél egyebet nem nyilatkoztatott ki. Mert az tagadhatlan, hogy osztrák- cseh- morva- Lengyel- Silezia- olasz- ma.gyar- és Erdély-országok az Austriai térképe.1 mind találtatott, Szerb országnak pedig nyoma azon soha sem létezett. A felingerült Főodbor Karlováczra nézve megtévén helyi rendszabályait, rögtön a vidéki Alodborokhoz intézett parancsokat, rendelvén a népnek félrevert harangok melletti öszvecsöditését. felfegyverzését, s a helyfekvéshez képest Karlovácz. Periász. vagy a római sánezok alá vonulását. Felötlő, hogy ezen tettleges kitörések, s a felfegyverkezett népnek a nevezett három táborban csoportosulása már néhány nappal előbb történt, miként hiteles adatokból beszéltük el, s e szerint a főodbor az átalános felkelést előbb parancsolta meg s azután küldött választmányt Hrabovszkyhoz. Daczára e ténynek, a szerbek utólag Hrabovszky hires kijelentését állították a nép rögtöni felkelése s táborba szállása okának. 30. §. Hrabovszky tábornok értesülvén a rettenetes zajról, mellynek ürügyéül az ő beszéllgetése a Főodbor küldöttségével az utóbbi által használtatott, Juni 11-én két tisztet küldött Karlováczra, általok felszóllitván a főodbor egyéneit, hogy hagyjanak fel ok nélküli lármájokkal, s küldjenek hozzá újból egy választmányt, melly szenvedélytelenül értekeznék vele a feltámasztott népzajlongás lecsillapitásáról. A pártütők vissza taszitották a tábornok felszóllitását, kijelentvén, hogy őt már feladták a Császárnak. Erre Hrabovszkv meg érkezettnek látta a perczet, mellyen túl a pártütők vakmerőségét fenyitéktelenűl hagyni nem lehetne, a nélkül, hogy a ministerium rendeletei, mellyek által a Karlovácziak megzabolásám