Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

195 •erőszakos lépés által kiszámithatlan zavar idéztessék elő.« (H.) ' A kimélletes bánásmód, mellyet a magyar kormány a főhadikormányszékek iránt követni szükségesnek látta, magával hozta. ' hogy a mozgó csapat vezérét a kormányszék parancsa alól ki nem vette. Mind ezen körülmények ingatagságot és zavart hoztak a hadi intézkedésekbe. Csernovics a Kiss ezredes pa- • rancsnoksága alatti katonai erőt ismételt izben Újvidékre inditani rendelte, de rendeletének sikere nem volt. »Nem tudom, mi lehet oka. (t, i. rendeletei nem teljesítésének) de következése a lett, — igy irt Csernovics a bánsági királyi biztoshoz, — hogy hatályosan még eddig föl nem léphetvén, csupán a . tekintélytelen alkudozás meddő terére vagyok szoritva.« Ez időben Kiss Ezredes Kikindáról újvidék felé megindult, s Földvárig érkezett, a honnét azonban a péterváradi főhadi kormány parancsára csapatját vissza vezette. Mennyire fájt Kiss Ezredesnek a tulajdonképeni fő rendelkezés bizonytalansága, kitűnik a bánsági kir. Biztoshoz irt közleményének következő szavaiból: »annyi nemű parancsaim érkeznek, hogy valójában nem tudom, mi tevő legyek, s annyival is kellemetlenebb állásom, minthogy mind annyi fáradozásom s iparom- • nak az jutalma, hogy kir. Biztos Csernovics Péter Úr, minekutánna felszóllítása eredményében már Földváron voltam, de onnan a Péterváradi főhadi kormány által ide (Kikindára) vissza utasíttattam, most még felelősség terhével int rendeletei teljesítésére, holott nekem szigorú parancsom van. a tartománybeli fő hadi kormány saját parancsa nélkül, a bánságból ki nem mozdulni; mindezekre nézve elhatároztam, a vidéki katonaság parancsnokságát le is tenni, s csak ezredem kormányával maradni.« — Az Ezredes, mi e határozatát illeti, kéntelen lévén belátni, mi nagy szüksége volt hű szolgálatára a hazának, attól elállott. — Bizonytalan irányú hadi intézkedéseinkkel szemben, a lázadók készületei rohamos jellemet viselének. A szerbek, mint minden keleti vallást követő nép, fontos teendőiket egyházi tárgyakkal szokván öszvekötni, pünkösd hétfőre híresztelték Versecz és Becskerek megtámadását. A hazafiak közt aggály s rémület terjedett, — a véres öszveütközés. —'< a magyar hadi eljárás lassúsága daczára, a lázadók merész és > kihívó mozdulatai mellett, már elkerülhetlennek tartatott, s 13*