Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

189szerbek kellő rendben tartattak. De annyira terjedt volt el a nagyobbított alakban híresztelt veszély miatti rémület mindenfelé, hogy nehéz feladattá lőn, vagy teljesíteni a számos kérelmet katonai segélyért, vagy hol az nem volt teljesíthető, meg nyugtatást nyújtani a veszély nem léte felől. Krassó megye is, melly a lázadás tanyáitól a többi megyéknél távolabb feküdt. Június elején panaszosan szorgalmazta vissza a kebléből el szállított két huszár századot, félvén, hogy Rajacsics lánggyújtó felhívásai a krassó megyei oláh népet is elragadják. Ezen megye ritkábban említtetvén történetünkben, noha a mozgalom szinterének részét képezé, e helyen szentelünk néhány észrevételt állapotának. A táplált aggodalom daczára az oláh nép megállotta a próbakövet, — sehol e megyében nem történt zavar. Az ügyvitel azonban nehezítve volt a megye és a megye keblében létezett oraviczai bánya igazgatóság közötti egyenetlenségek által, mellyek főleg a Nemzetőrség szerkesztésekor az a feletti felügyelletre nézve támadtak. A bányász tisztviselők hazafisága kétségesnek, ők magok a bécsi iránnyal rokonszenvüeknek vádoltattak. A vizsgálatok eredménye e gyanú eloszlatását következteté, a bánya igazgatóságnak a Nemzetőrségi önálló intézkedés megengedtetett, s annak folytában megalakulván a bányakerületi nemzetőrség, Krassó megye déli részében nem szűnt meg hasznos szolgálatokat tenni. 27. §. Miként láttuk, a megyék belállapota nem volt ollyan, hogy miatta a sereg előnyomulása a végvidékbe megakadályozandó lett volna. A valódi ok, a melly cselekvéseink hatását gátolta, a fő hadi kormányszékek létezésében feküdt. Két illy hadi kormányszék létezett a lázadási mozgalmaknak kitéve volt területen, — a temesvári vagy bánsági, és a péterváradi vagy tót országi. (Slavonlai.) Az utóbbinak hatásköre nagyobb részt olly vidékre terjedett, mint a péterváradi, brodi és gradiscai ezredek, hova a mi hadi készületeink nem hatottak. A velünk közvetlenül szemben állott lázadás területén csak a csajkások zászlóalja tartozott ezen hadikormány alá. Azért a péterváradi főhadikormányszékkel dolgunk kevesebb volt, mint a temesvárival. Azon felül nem feledhetjük el, hogy azon hivatal akkori viselője, Báró Hrabovszky altábornagy, törvényes szempontból tekintvén a szerbek igényeire, barátjok