Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

177 Népkörben 100 zászlóaljat proponált — 20—30 kihíva! De ezen erő rendezésében is nem követtetett kellő pontosság és sietség. Szegeden, hol a 3-ik zászlóalj gyűjtetett, a hamar gyülekező ujonczok átvételében késedelem és zavar találtatott. Még Június 4-én sem volt a zászlóalj parancsnoka kinevezve, vagy helyére legalább még nem érkezett, a régi hadfogadó kormány pedig, melly azt pótolta, nem volt hivatva a honvéd újjonczok átvételét rendes feladatának tekinteni. A kormány továbbá május 24. rendeletével a temes megyei Alispányt Vukovics Sebőt, ki a szerbek elszakadási terveinek nyilvánulása óta a lázadást békítő rendszer által elenyészthetőnek nem hitte, s határozott vissza torlási rendszabályok pártolója volt, szinte királyi biztosnak, Csernovicséhoz hasonló hatalommal nevezte ki. A ministerium előbb azt hagyta meg, hogy a két királyi biztos együtt működjék, de néhány nap múlva utasitását arra változtatta, hogy a tért osszák meg. Tekintvén a tér nagyságát, mellyre a lázadás kiterjeszté hálózatát, az utóbbi rendelet igazolva volt, ha bár a működés ugyanazonsága az által némileg csonkittatott. S mivel Bács és Bánság, a tisza által térképileg, s a szerbek készületei által, mellyekkel a lázadást a két tartományban külön külön rendezték, ügyileg is el voltak választva, a működés terének miképi megosztása e körülmények által kijelölve volt, s annál fogva a régibb királyi biztos Báesban, az űjabb a Bánságban központosította működését. S ez időtől fogva a mozgalom ellenében kiméletlenebb szigort, s mennél több nemzetőrség rendezése által hatályosabb visszatorlási erő kifejtését parancsolta az ország kormánya és a királyi biztosok eszközölték. 22. §. Újvidék még nem szűnt meg a mozgalom tűzhelye lenni. A teendők ott kovácsoltattak, s csak végrehajtásuk vagy hirdetésök tettetett át Karlováczra, mint biztosbnak vélt helyre. A Karlováczon megalakult, s ideiglenes kormánynyá fejlődött Bizottmány^ Fő Odbor, mint önnyelvükön nevezték, újvidéki egyének hatása alatt volt, sőt maga elnöke is Sztratimirovics György, a szerb származású magyar birtokos családokból az egyetlen ki a lázadáshoz állott, szinte az újvidéki mozgalom vezetők egyike vala. A sajtó is még mindig Újvidékről lövellé legingerlőbb nyilait, Vjesztnik czimű szerb újságlap által. VUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 12