Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

176 vállalta. A Nádor levelére pedig Eajacsics szerb nyelven, a rarigegyenló'ség hangján, olly választ irt: »mi szerint a szerb Nemzet a Karlováczon öszve jött gyülekezetet Nemzeti gyűlésnek ismerte el, és a visszaéléseken alapult régi Congressust örökre eltörölte, s annak 76f vagy 100 tagját, habár valahol öszvejönnének is, képviselőjinek soha sem fogja tekinteni; épen ugy mint a magyar országgyűlés a képviselet régi formáját megszüntette, és helyébe a kor szelleméhez képest űjat alkotott. Ő tehát a ministerium által kihirdetett gyűlést meg nem tartathatja.« Ugyan azon időben Csernovics is intézett Kajacsicshoz erélyes fölszóllitást, mi szerint törvénytelenül felvett állásáról lépjen vissza, a bizottmányt, melly igazgatási hatalmat bitorolni kezdett, oszlassa el, a hozott végzeményeket semmisítse meg, minden további rendeletek és szózatok kibocsátásától tartózkodjék, s végre a magyar kormány iránti engedelmességre térjen vissza. Az érsek felelet helyett e kir. biztosi levelet a bizottmánynak adta át, ez pedig nyilvános piaczon elégettetni parancsolta. Mind eddig a magyar kormány a Karlováczi Érsek és pártja mint pártütők ellen határozóit erővel nem lépett föl. Ugyan akkor, midőn Csernovics a Karlováczi gyülekezetre menetelt kemény büntetés alatt tiltotta el, s biztos-1 sága egész köréből ott megjelenni senki sem mert, a kormány olly utasitást küldött neki, mi szerint a Karlováczi Gyűlést őrszemmel kisérje, azon okból, mivel ott több ezer ember gyűlhet öszve. Ez utasitás értelmében a királyi biztos csak a tettleges kitörések esetében, s nem a gyülekezet végzéseinek természetéhez képest, ha t. i. azokban az ország elleni árulás követtetnék el,, volt hivatva fegyveres fenyítéket használni. Rajacsics kihívó válasza azonban a Nádor levelére a kormányt kirántotta béketűréséből, és lépcsőnkénti erélyesebb szabályokra indította. Május 17-én a kormány tíz zászlóalj mozgó nemzetőrséget toborzás utján kiállíttatni rendelt. Ez volt magva a haza dicső honvéd seregének, mellynek hősi karja az ellenséget olly számos harczmezőn vala sújtandó. E rendelet az alföldön az ország hiveit örömmel és bátorító bizodalommal töltötte el, s gyorsan sereglettek az iffjak a haza zászlóji alá. Bár lett volna e rendelet három héttel előbb, a Kikindai eset után rögtön kibocsátva, s 10 zászlóalj helyett — Klapka a Pesti