Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

172 vajdaság kérdése semmi kapcsolatban nem állt a municipalis önállóság eszméjivel, hanem magyar ország egy részének külön országgá alakítását foglalta magában. Ha 1848. előtt is, az ősi alkotmány alatt, az Ország területének ép megőrzése a Nemzet életfeltételének tekintve vala, miként azt történetünk egész folyama, a koronázási okmányok, s az országgyűlések iratai bizonyítják: igen természetes, hogy 1848. év után, midőn nemzeti függetlenségünket tökélletesebben élvezni kezdők, a hazát megcsonkítása ellen minden hatalmunkban állott eszközzel védtük. S mi azt hisszük, a hon épsége méltó tárgya volt a védelmében elesett számos áldozatnak. Minden nemzet, függetlenségében teljesen biztosítva csak ügy lehet, ha szellemi fejlődése mellett, országa aránylag elég nagy, ha termékeny mennél több jövedelem forrásaival bir, s ha a külföld ellen természeti határok által ótalmazva van. Kicsiny, szegény, — nyitott határu ország soha eléggé hatalmas nem lesz, hogy ön ereje által létezzen. Tekintsünk most azon föld darabra, mellyet a szerbek »vajdaságul« magyarországtói elszakítani kívántak, hogy meggyőződjünk, miképen az érintett nagy Nemzeti érdekek az ország egy részében sem találhatók nagyold) mértékben, mint a szó alattiban. Maga a terület nagysága nem kevesebb, mint Magyarország egy hatod része. A termékenység tekintetében e vidék a haza kintstárát képezi, s a földmivelés még is sehol sincs oly kevéssé kimeritve, hogy a gazdászat további fejlesztésére még annyi tér maradjon, mint itt. Bács és Bánság nélkül Magyar ország nem birná a gabona kivitelt, melly a nemzetek köztti kereskedésnek mindig legfontosabb ága volt és lesz. E munka czéljához nem tartozhatik a történet színhelyéül szolgált tartomány a természet minden ajándokiban gazdagságát irni le, de ha e tartományok merő sivatag puszták volnának is, Magyarországra nézve birtokuk nem szűnnék meg életkérdéssé lenni ama nagy viz folyam miatt, melly e két tartományt a hazához karolva, széleiken foly, s magyarország természetes határát, s közlekedési életerét képezi. Bács és Bánságot elvesztve Magyar ország elvesztené az egész alsó Dunát, s ezen fő határfala nélkül, védtelenül s megtörpitve, mint bástyátlan és kaputlan vár állana az ő megfosztásából hatalomra emelkedő idegenekkel