Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

173 szemben. Hosszúra terjedne előadásunk, ha előszámlálnánk minden okokat, mellyeknél fogva a magyar Nemzet olly alaposan látta be ez ügybeni nagy érdekét, s a hazafiak kor s helyzet külömbség nélkül annyi buzgalommal siettek a haza határainak védelmére. Még csak egy rövid áttekintést fogunk a szerbek állításaira vetni, hogy kitűnjék, mikép követelésük magokkal azon okokkal is áll ellentétben, mellyeket követelésük támogatására használni szoktak. Jogi szempontból szóllni sem fogunk; szükségtelen lévén bizonyítani is, hogy a Vajdaság kiszakitását a magyar törvény ellenezte; a szerbek részéről semmi kiváltságlevél, — ha különben ennek törvényszerűségét nem is vennők kétségbe, nem igazolta. De vegyük fel a köz népjog elveire tett hivatkozásaikat. Ok egy népfajnak Uralkodását a másik felett a szabadsággal meg nem egyezőnek állitva, ezen ok következményéül a követelésbe vett téren a magyar uralkodás megszüntetését s a szerb Uralom felemelését igényelték. Mellőzzük azon ferde állításának czáfolatát, mi szerint a magyar alkotmány alatti létei, főleg az 1848. törvények után, egyik népfaj Uralmának a másik felett nevezhető lett volna, hanem a szerbek által a kérdés alatti vidék Magyarországtól elszakitásának igazolására fel hozott azon okot, mi szerint a magyar ajkú nép nem teszi ott az öszves népszám többségét, statisticai adatokkal fogjuk a vajdaság tervezői ellen fordítani, s megmutatni, hogy ha e körülmény gyengítené azon országrészek tartozását Magyarországhoz, — akkor hasonló okból azon részek szerb tartománnyá alakítása sokkal nagyobb igazságtalansággal történnék. S hogy ne vádoltathassunk részrehajló kútforrások használatával, azon nép öszveirást vesszük következtetésünk alapjáúl, mellyet az osztrák kormány 1850-ben, a magyar nép számát leszállítani törekvő indulattal, s a szerbeknek más népek felett kedvezőleg, eszközlött. Ezen öszveirás azon részekről szóll, mellyekből az osztrák császár a forradalom után a Vajdaságot állította fel, s e szerint nincs bele foglalva minden vidék, mellyet a szerbek jelöltek ki Vajdaságok alkatrészéül, mint Baranya, a bánsági végvidék, s Szeremnek nagyobb része. De e körülmény nem gyengíti okoskodásunkat, sőt ha ezen részek beszámíttatnának, az eredmény a szerbekre nézve még kedvezőtlenebb lenne, mivel a szerémi