Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás
170 mázott, s maga is iffjú korától fogva a hadi pályán szolgált. Hona az 1809. békeszerződés következtében Napóleon császár Uralkodása alá kerülvén, Suplikácz a francziák alatt folytatta szolgálatát, az orosz ország elleni hadjáratban részt vett, s a harczmezőn a franczia becsületrend jelével diszesittetett föl. Ezredének 1814. évben az osztrák zászlók alá vissza kerülése óta, előléptetése lassan haladott, úgy hogy őrnagygyá csak 1832. évben mozdittatott elő, vajdává megválasztatása pedig még ezredesi rangban érte, s tábornokká ez eset után neveztetett ki, jeléül annak, hogy az osztrák kormány vajdai megválasztásában megegyezett. Pályája, mint látjuk, kivévén iffjúkorábani szolgálatát a francziák alatt, semmi nevezetességgel nem birt. Hogy neve olly híressé lett a szerbek között, mi szerint őt távollétében választották fejőknek, szilárd személyes jellemén kívül a szerb nemzetiség iránt nyilván vallott előszeretetének tulajdonítandó volt, mi a rendesen elnémetesedni szokott szerb származású katonai főtisztek között ritka eset volt. 19. §. Térjünk VISSZ ti £1 Karlováczi Gyülekezet munkálódásaihoz. Május 16-án a patriarcha ismét megnyitá az ülést, g abban a kiküldött választmány javaslatai szerint a következő határozatok fogadtattak el: 1. A szerb nemzet, az austriai ház és a közös magyar korona alatt, politicailag szabad- és függetlennek jelentetett ki. 2- or A »szerb vajdaság« alkatrészeivé azon tartományok jelöltettek ki, mellyeket már a Karlováczi programm részletezésének 2-ik pontjában adnak elő. 3- or. A szerb vajdaság politicai szövetsége Horvát Tót és Dalmát országgal, aképen, hogy e szövetség föltételei a szabadság és egyenlőség alapjára dolgoztassanak ki a szövetség két fele által. 4. Egy választmány kiküldése ama feltételeknek a hármas királysággal egyetértőleg megállapítására, s a nemzeti gyülekezet jóváhagyása alá terjesztésére. Ezen választmány egyszersmind felhatalniaztatott a nemzeti Gyűlésnek a szükség esetébeíii öszvehivására, s egy bizottmánynak kebléből kinevezésére, mellynek feladatává tétetett, a nép kivánatait és sérelmeit kihallgatni, és a nemzetgyűlésem tárgyallás végett kellő rendbe szedni. (A nagy választmány azonnal megválasz-