Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

154 ból nagy fontossággal birt. Most egy pillanatot kell vetnünk az ország kormányának a lázadás ellenébeni átalános politicájára és cselekvéseire ez időtájban. 9. §. A ministerium egy felől a törvény tiszteletét és az -ország területépségét szigor eszközeivel is biztositani, — más részről a szerbeket kibékiteni törekedett, E kettős irányt a kiütött nyugtalanságok első hirére hozott határozatai teljesen tükrözték vissza. Ki küldött királyi Biztost rendkívüli hatalommal a bűnös merényletek meg fenyítésére, s a rend helyreállítására. S ugyan akkor — april 26-án — a Karlováczi érsekhez intézett olly rendeletet (C), melly által a g. n. e. vallásfelekezet Gyülekezetét Május 27-re temesvárra hívta összve, mintha az Érsek még a törvényes alárendeltség sorompóji mögött állana. A kormány e szerint el nézni volt hajlandó, hogy az Érsek az újvidékiek szorgalmazására, már ápril 20-án öntekintélyével hirdetett nemzetgyűlést május 13-ra Újvidékre. Tagadhatlan, hogy a kormány elj mérséklet s a békés megoldás kísérletének jeleit viseli, s önmagában dicséretes volt; de czélra nem vezetett, s nem volt arányozva a szerbek tetteihez. Mihelyt a szerbek az elszakadás és politicai függetlenség jelszavaival cserélték föl a martiusi napok után közvetlenül hirdetett nemzetiségi kivánataikat, őket a törvény s az ország területépségének megőrzése mellett többé kiengesztelni nem lehetett. A ministerium a törvény értelmében hivta összve a vallásfelekezeti Gyűlést, hogy azon a szerbek panaszaikat előterjeszszék, s a kormány az orvoslást részint azonnal eszközölje, részint a tárgy természetéhez képest az ország törvényhozása előtt szorgalmazza. De a szerbek ép ez öszveköttetési, e függési viszony felbontását tűzték ki czélul. Azért a Ministerium kimélleti rendszerének csak azon eredménye lehetett, hogy a pártütés főnökei, s jelesen az Érsek bátorsága neveltetett általa, s más részről a lázadás végképi elenyésztése, midőn még lehetséges vala, elmulasztatott. A kormány kettős iránya akadályul szolgált abban is. hogy intézkedéseinek a szigorú bánásmódra vonatkozó része a czélnak megfelelőleg hajtassék végre. így Csernovicsot, kinek egész életét hazafiság, férfias erélyesség, s nemeslelkűség jellemezte •s helyismerete a lázadás terén bő volt, nem csupán ezen tulai-